Derékfájás ellen 50 felett: erősebbé teszik a csípőt ezek az egyszerű gyakorlatok
50 felett már nem elég a pihentetés, ha a sajog a hát – mutatjuk a megoldást.
Az ötvenedik gyertya elfújása után a testünk halk, mégis határozott jelzéseket küld: egy reggeli merevség, egy hátunkba nyilalló fájdalom cipőhúzáskor, vagy az a bizonyos tompa sajgás a deréktájékon. Bár hajlamosak vagyunk ezt az „idő vasfogának” betudni, a modern mozgásrehabilitáció szerint a hátunk sokszor csak egy ártatlan áldozat, amely más területek mulasztásaiért fizet. A statisztikák szerint a civilizációs ártalmak és a kor előrehaladtával megváltozott mozgásminták miatt a derékfájás népbetegséggé vált, ám a megoldás kulcsa meglepő módon nem feltétlenül a gerincoszlopunkban rejlik.
Derékfájás elleni torna
TJ Pierce, a nemzetközileg elismert mozgásszakértő rávilágít arra, hogy sokszor a térd és a derék problémái valójában a csípőből indulnak ki. A szakember szerint a csípő nem csupán egy izomcsoport, hanem egy rendkívül összetett, úgynevezett relációs rendszer. Ez a hálózat magában foglalja az izomrostokat, az ízületi tok feszességét, a szalagok támasztékát és a fasciális (kötőszöveti) erőátvitelt.

Ha ebben az óraműpontosságú gépezetben porszem kerül a fogaskerekek közé – például a combcsont feje elmozdul az ideális középpontjából –, a test kompenzálni kezd. Ilyenkor a környező izmok elveszítik mechanikai előnyüket, a terhelés pedig közvetlenül az ágyéki csigolyákra és a térdekre hárul.
4 hatékony gyakorlat
A rehabilitáció alfája és ómegája a farizmok stabilizáló szerepének felébresztése. A középső farizom és a mély rotátorok felelnek azért, hogy járás közben a medencénk ne billegjen úgy, mint egy instabil bárka. Ha ezek az izmok „elalszanak”, megjelenik az úgynevezett Trendelenburg-tünet, ami oldalirányú csípőbillenést és káros nyíróerőket generál a gerinc alsó szakaszán. Ezt a gyakorlatot végezd, hogy elkerüld:
Ugyanilyen fontos a közelítő izmok, az adduktorok karbantartása is. Ezek alkotják azt a belső láncot, amely összeköti a medencefeneket a mély hasizmokkal. Ha a közelítők gyengék, a csípőízület stabilitása megbillen, és a derék kénytelen átvenni a tartó funkciót, amire eredetileg nem lett kalibrálva. Az alábbi videóban látszik, hogyan tudod megmozgatni ezt a részt.
A nagy farizom a testünk legerősebb motorja, mégis sokan hagyják „rozsdásodni”. Ez az izomóriás felel a test és a gerinc közötti erőátvitelért. TJ Pierce tapasztalata szerint, ha a nagy farizom nem aktiválódik megfelelően, a test a combhajlítókat vagy a derékfeszítőket hívja segítségül – ez pedig egyenes út a krónikus fájdalomhoz. Enyhítéséhez vagy a megelőzéshez a kötőszövetek rugalmasságának és hidratáltságának helyreállítása az elsődleges feladat, hogy az izom ne csak erős, de rugalmas közvetítő közeg is legyen. A folyamatot ez a gyakorlat támogatja:
A modern terápiás eszköztár egyik gyöngyszeme az ELDOA-módszer, amely az elülső csípőtok tehermentesítésére fókuszál. A sok ülés miatt ezek a struktúrák összenyomódnak, ami megváltoztatja az ízület forgástengelyét. A dekompressziós gyakorlatok segítségével azonban „teret adhatunk” az ízületnek, javítva a neurológiai tudatosságot és a teherelosztást. Amikor a csípő újra elfoglalja központi helyét a mozgásunkban, a derékra nehezedő nyomás szinte varázsütésre enyhülni kezd. Itt látod a gyakorlatot hozzá:
A mozgásszabadság megőrzése 50 felett sem lehetetlen. Ha megértjük, hogy a hátunk épsége a csípőnk mobilitásában és a kötőszöveteink rugalmasságában gyökerezik, visszakapjuk az irányítást a testünk felett. Ne feledjük: a cél nem az örök fiatalság, hanem egy olyan aktív, korlátok nélküli életvitel, ahol a mozgás nem teher, hanem a legnagyobb örömforrás marad.
Nem biztos, hogy az üléstől fáj a derekad: ez a 3 belső szervi betegség is okozhatja
Nőgyógyászati, sőt lelki betegségek tünete is lehet.
ElolvasomFotók: Getty Images


















