Ólmos a magyar csapvíz? Itt vizsgáltatható be ingyenesen

Ólmot és arzént is tartalmazhat a csapvíz, a hatóság 2017-es magyar ivóvíz-minőségi jelentése szerint az mégis 99-100%-ban megfelel a mérési paramétereknek - hívja fel a figyelmet cikkében a Quibit. 

A Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentéséhez 62 500 vízminta vízminőségi jellemzőit vizsgálták be, ám egyetlen részletet elfelejtettek megemlíteni: a méréseket nem a felhasználás helyén, hanem a szolgáltatónál, a feladóhelyen, illetve a rendszer egy távolabbi pontján vett vízből végzik, ugyanis a vízóra utáni vezetékek állapotáért már nem a közműszolgáltató, hanem a tulajdonos a felelős.

Nehézfémek a vízben

Így pedig könnyen lehet, hogy a pohárba engedett csapvíz minősége már köszönőviszonyban sincs a mért, határértéket meg nem haladó számadatokkal, és akár bekötővezetékekből, épületek belső vízhálózatából kioldódó ólomszármazékot, arzént, brómot vagy más nehézfémeket tartalmazhat egészségre káros mennyiségben.

Ez a kockázat különösen azon házak vízvezetékeit érinti, melyek régen, főként 1945 előtt épültek, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ elindította Nyitott laboratórium programját, melyben 2020. március 31-éig ingyenes vízminőség-vizsgálati lehetőséget nyújt bárki számára, melyről további információk itt érhetők el.

Ólom a régi vezetékekben

Beszédes tény, hogy a hatósághoz eddig beérkezett 2700 vízminta ötödében találtak eltérést a határértékekhez képest, így az azt meghaladó ólomkoncentráció is súlyos problémát jelent - erről a Világgazdaságnak számolt be az NNK, hozzátéve, hogy kétharmaduknál a csap rövid folyatása is elég ahhoz, hogy a szint a határérték alá csökkenjen.

Az ivóvíz literenként legfeljebb 10 mikrogramm ólmot tartalmazhat, ennél magasabb koncentráció esetén egészségkárosító hatású lehet, különösen várandós kismamák és három év alatti gyermekek számára.

Az ólomkockázat becslésére vonatkozóan egyébként egy térkép is készült, melyen cím alapján bárki lekövetheti lakóhelye veszélyeztetettségét. A térkép azonban csupán a Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi adatai alapján, az épülettömbökben található épületek átlagos kora alapján készült, a friss mérések adatait még nem tartalmazza. Később várhatóan erről is készül egy összegző térkép.

Megoldás az ivóvízhelyzetre

A szakértők szerint a megoldást a hálózat teljes csővezetékcseréje jelentené, az ólomcsövek részleges cseréje ugyanis akár ronthat is a helyzeten. Illetve egyre fontosabb szerepet kaphatnának a hatóságilag engedélyezett, ólom szűrésére is képes vízszűrő készülékek, melyek közül azonban egy hozzá nem értő számára nehéz megtalálni a megfelelő, valóban működő szerkezetet.

A nehézfémen túl ráadásul több más szennyező forrás is a kommunikáció középpontjába kerülhet a jövőben, a hormon- és gyógyszermaradványok mellett egyre többet hallani a mikroműanyagok ivóvízszennyezéséről is, aminek hosszabb távú egészségügyi kockázata azonban egyelőre nem ismert a kutatók számára.

Radioaktív csodaszerek a történelemben

A történelem során voltak furcsa megoldások, a legbizarrabbak közé minden bizonnyal beletartozik a radioaktív potencianövelő, kozmetikum és fogkrém is.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• csapvíz
• víz
• szennyeződés
• ólom
• Életmód