Miben halnak meg a legtöbben a világon? A WHO listája 6 év alatt sokat változott
Íme, a WHO adatai: megnézték, hol halnak meg többen stroke-ban vagy Alzheimerben.
- Tomán Szabina megmutatta mindkét lányát: Amira és Szofi nagyon hasonlítanak rá
- Ő Rátonyi Róbert gyönyörű unokája: Laura hangja is nagyon szép
- Így változott a tökéletes női alak az évtizedek során - A nő saját testén mutatta meg, mennyire átalakult
- Kvíz: kinek a felesége volt Boleyn Anna? Történelmi kérdések a királyok asszonyairól
- Nyelvtankvíz: háromból két szót hibásan írtunk, tudod, melyik a helyes?
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO néhány évente részletesen összegzi a halálozási statisztikákat és azok tendenciáit, legutóbb 2016-ban összesítették, hogy mely betegségek követelték idő előtt a legtöbb emberéletet.
2016-ban 56,9 millió haláleset történt, melynek csupán 58%-a történt 70 év fölötti emberekkel, 38%-uk 30 és 70 éves kor között hunyt el, a maradék 1,7 millió ember pedig a 30 éves kort sem érte meg.
Vezető halálokok
Az összes halálozás 54%-a ebben az évben a tíz leggyakoribb halálok egyike miatt történt a világban. Toronymagasan vezetik a listát a kardiológiai betegségek, majd pedig a tüdőt érintő megbetegedések következnek.
A listavezető iszkémiás szívbetegségek - melyek a szívizom elégtelen vérellátásából fakadnak, és kialakulásukhoz a vérnyomásproblémák is hozzájárulnak -, valamint a stroke összesen 15,2 millió ember életét követelték. Ezek már 15 éve a lista első helyein állnak.
A kardiológiai problémákat a tüdőbetegségek követik: a krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagyis a COPD és az alsó légúti fertőzések 3-3 millió, míg a rákos megbetegedések 1,7 millió halálesetet okoztak. A diabétesz mellitusz, vagyis a 2-es típusú cukorbetegség ebben az évben már 1,6 millió ember halálához köthető, és a lista ötödik helyére felkerültek a demenciás megbetegedések is, megduplázva a hat évvel korábbi statisztikákat.
A WHO listája sokat változott 2000 óta. Az első négyben szintén a szív- és tüdőbetegségek voltak meghatározók, ám a tüdőt érintő daganatos betegségek száma növekedett a hat év során.
Változások 2000 és 2016 között
Ezeket a hasmenéssel járó betegségek követték a sorban 2000-ben. Ide tartoznak a súlyos bakteriális, virális és parazitafertőzések, melyek az öt év alattiak körében - a koraszülési komplikációk után - a második legtöbb halálesetet okozzák. Ez a szám hat év alatt egymillióval csökkent, bár még 2016-ban is 1,4 milliónál járt.
Mindkét listán szerepel továbbá a tuberkulózis, azaz a TBC is, mely viszont szintén hátrébb került az évek folyamán, 1,3 millió esettel. A HIV-vírusfertőzés és az AIDS 2016-ra kikerült az első tízből, így csak érdekességképp, 11.-ként mutattuk meg a felső grafikonunkon. A koraszülési komplikációk következtében bekövetkező halálozás is lekerült a vezető halálokok listáról.
Érdekesség, hogy a WHO az országok gazdasági helyzete alapján három külön listán is végigvette a halálokokat. A 2016-os eredményeik szerint az alacsonyabb jövedelmű országokban a fertőzések vezetik a listát: az alsó légúti fertőzések, valamint a hasmenéses betegségek. A listán szerepel a malária és több szülési komplikáció is.
Az alsó-középjövedelmű országok listáján az eddigi betegségek mellett a májcirrózis is szerepel, a felső-középjövedelműeknél a máj- és a gyomorrák, és már a demenciák is megjelennek a top 10-ben.
A magas jövedelmű államok esetében kiugróan magas volt a szívbetegségek, a stroke és a demenciák száma. Erre a listára felkerült a vastagbél- és végbélrák, a vesebetegség és a mellrák is, így jól látszik, hogy mennyire más betegségek kerülnek előtérbe az egyes országok gazdasági fejlettsége szerint.
(Képek: Getty Images.)
OLVASD EL EZT IS!
