Kiderült, milyen bélbaktériumok okozhatnak elhízást: megváltoztatják a bélrendszer működését

A bélflórában csak úgy hemzsegnek a baktériumok, legtöbbjük jó hatással bír az emésztésre, de akadnak olyanok is, amiknek túlzó jelenléte már káros.

Szinte felsorolhatatlan, mennyi mindent befolyásolnak ezek a baktériumok, kutatások szerint még akár a testtömeget is megváltoztathatják.

Bélbaktériumok miatti elhízás

A bélrendszerben több millió mikroba él, gyűjtőnevük a mikrobiom. Ez olyan, mint az ember ujjlenyomata, nincs két egyforma, függ a genetikától, az étrendtől, a környezettől. A bélflóra alapösszetételét nagyban befolyásolja, hogy gyerekkorban milyen alakul ki, mert az már a későbbiekben nem fog nagyon változni. 

A bélbaktériumok az emésztési folyamatokban segítenek, az éhségérzetet szabályozzák, és úgy néz ki, még a testsúlyt is befolyásolják. Elfogadott tény, hogy az elhízás 40-75%-ban a genetikától függ. Nem lehet még tudni, hogy ez mennyiben befolyásolja a bélbaktériumok diverzitását, de kiderült, hogy ezek közül a mikrobák közül némelyek az ember által elfogyasztott táplálékból pluszkalóriákat juttatnak a szervezetbe, ami tápanyaghiányos időszakokban hasznos, máskülönben elhízáshoz is vezethet.

Megvizsgálták, hogy alacsony kalóriatartalmú diéta mellett mi zajlik a szervezetben, és észrevették, hogy a résztvevők egyik csoportja kevesebbet fogyott másoknál. Amikor a bélflórájukat vizsgálták, kiderült, hogy bizonyos bélbaktériumok eltérő szinten voltak jelen a szervezetükben. Az egyik közülük a Dialister nemzetség baktériumai, amik konkrétan akadályozták a fogyást.

Kiderült, hogy ez a baktérium képes lebontani a szénhidrátokat, és felhasználni az energiájukat. Mivel megváltoztatja a bélrendszer viselkedést, a kutatók szerint közvetve elhízást okozhat. Mindenesetre alapvetően kevés kalóriát termelnek, ezért valószínűleg csak minimális szerepet játszanak az elhízásban.

Egy másik, átfogó kutatásban 920 túlsúlyos és normál testsúlyú ember vizsgálata közben 19 olyan metabolitot, az anyagcseréhez kapcsolódó anyagot találtak, amelyek négy olyan fajta bélbaktérium-nemzetséghez kapcsolódnak, amik elhízáshoz vezetnek, ezek a Blaudia, Dorea, Ruminococcus és a SHA-98. Azt, hogy milyen szinten vannak jelen a bélflórában, részben a húsfogyasztás határozza meg.

Ezek a metabolitok ugyanis javarészt olyan elágazó láncú aminosavat tartalmaztak, amik állati eredetű élelmiszerekben fordulnak elő. Louise Brunkwall, a kutatás egyik szerzője szerint ez az eredmény olyan tanulmányokkal is egybecseng, melyekben kimutatták, hogy a magas fehérjebevitel számos betegség kockázatát növelheti.

Ezenkívül megállapították, hogy a rostbevitel pedig növeli a bélmikrobiom diverzitását, amit egy tanulmányban bizonyítottak is. Ennek az oka, hogy a rostokat a bélrendszer rövid szénláncú zsírsavakra bontja le, ezek közé tartozik a buritát is, ami gyulladásos betegségek rizikóját is csökkenti, és elősegíti a fogyást. Összességében érdemes inkább a rostban gazdag élelmiszereket előnyben részesíteni, és hogy minden értékes makrotápanyaghoz hozzá jusson a szervezet, a mediterrán diéta előírása alapján étkezni, tehát a napi betevő 50%-ban szénhidrátokból, 35%-ban zsírokból és 15%-ban fehérjékből álljon.

Így segítik elő a fogyást a probiotikumok

A probiotikumok hatékonyan támogatják a fogyást étvágycsökkentő és zsírraktározást gátló hatásaik miatt.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• bélbaktérium
• fogyás
• fogyókúra
• elhízás
• bélflóra
• mikrobiom
• kutatások
• Életmód