Miért alakult ki az elmúlt évben alvászavar egyre több embernél? A járványhelyzet idézi elő a coronasomniát
A járvány egyik negatív hozadéka az egyre többeket érintő alvászavar. Nem csak a stressz okozza a problémát.

alvászavar
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A koronavírus szinte minden ember életét jelentősen befolyásolta és befolyásolja még ma is. Sokaknak kellett új helyzetekhez alkalmazkodniuk, kihívásokkal, veszteségekkel szembenézniük. 

Mindez pedig stresszt idézhet elő. Nem csoda, hogy a pandémia hónapjaiban egyre többen számolnak be alvásproblémákról. A stressz megakadályozza a minőségi alvást, a pihenés hiánya rontja a napközbeni teljesítményt és a hangulatot, ez pedig tovább nehezíti az éjszakákat - létre is jön az ördögi kör. Az amerikai szakértők már új kifejezést is alkottak a jelenségre, ez a coronasomnia, amit korántsem csak az idegeskedés okoz.

Koronavírus + insomnia = coronasomnia

A koronavírus-járványt megelőzően is komoly problémát jelentett az alváshiány. A Sleep Foundation információi szerint az amerikaiak mintegy egyharmada már évek óta rendszeresen nem alszik eleget, és ez valószínűleg a világ más pontjain élőkről is ugyanígy elmondható. A jelenség komoly egészségügyi kockázatot jelent, hiszen a pihenés hiánya az egész szervezetre negatív hatással van.

Az alvászavar következtében csökken a teljesítmény, az alkalmazkodási képesség, a reakcióidő, fokozódik az ingerlékenység, hosszú távon pedig nő a betegségek kialakulásának kockázata is. Az insomnia a gyakori alvászavarok közé tartozik, amivel a legtöbb ember találkozik az élete során. Nehezített elalvással, gyakori ébredésekkel jár, és az is jellemző, hogy az ettől szenvedők a túl korai ébredés után képtelenek visszaaludni. Gyakran kapcsolódik traumatikus eseményhez vagy stresszhez, és általában néhány nap vagy hét alatt elmúlik, ritkán válik krónikussá.

A COVID-19-cel felerősödő vagy megérkező idegeskedés, bizonytalanság, egzisztenciális szorongás és gyász miatt sokan tapasztalhatták meg az alvászavart. A vírussal összefüggésben kialakuló insomniát nevezték el coronasomniának. A járvány hónapok óta folyamatos stresszt jelent, ami befolyásolja a szervezet működését. A stressz aktiválja a vegetatív (autonóm) idegrendszert, hatására fokozódik például az adrenalin és a kortizol hormonok kibocsátása, a szervezet „üss vagy fuss” állapotba kerül, emelkedik a pulzus és a vérnyomás. Az alváshiány miatt romló napközbeni teljesítmény pedig tovább erősítheti a szorongást.

Nem csak a stressz okozza

A stressz mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pandémia az életvitelre, a szokásokra is hatással van. A bezártság és a home office miatt megugrott a képernyő előtt töltött órák száma, ami bizony az alvással töltött idő rovására megy. 

Nemcsak azért, mert éjszakába nyúlóan interneteznek és sorozatokat darálnak az emberek, hanem azért is, mert az elektronikus eszközök által kibocsátott kék fény a hormonháztartás befolyásolásán keresztül megzavarhatja a szervezet bioritmusát. A kék fény szerepéről viszont eltérőek a vélemények, az  utóbbi időben felmerült , hogy lehet, hogy a szűrése miatti sárgás fény az, ami a nappal illúzióját kelti az agyban.

Abban viszont többnyire nagy az egyetértés, hogy lefekvés előtt pár órával már nem érdemes a képernyőt nézni, illetve a híreket pörgetni a mobiltelefonokon. Az esti filmezéssel együtt járó nassolás és az aggasztó hírek olvasása sem segít az alvásban.

A cikk az ajánló után folytatódik

Milyen a vércsoportod?

Ha ismered a vércsoportod, előre tájékozódhatsz a vércsoportodra jellemző betegségekről, és egy kis odafigyeléssel, megfelelő életmóddal elkerülheted azokat.

Bővebben itt olvashatsz a termékről.

Promóció

Az online oktatás és az otthoni munkavégzés sok család napirendjét borította fel, módosítva, hektikussá téve a lefekvés és a felkelés időpontját is, holott a minőségi alvás egyik kulcsa az időzítésben rejlik. Sokan megfigyelhették már magukon, hogy bármennyire is nehéz kivitelezni, ha próbálnak ragaszkodni ahhoz, hogy mindennap körülbelül ugyanakkor kerüljenek ágyba, kipihentebbnek, energikusabbnak érzik magukat, a szervezetük beáll egy ritmusra, és így az éjszakájuk is zavartalanabb. Ennek a ritmusnak a hiánya egyértelműen a jó alvás ellen dolgozik.

Mit lehet tenni a jobb alvásért?

A Healthline-nak nyilatkozó szakértők szerint ilyenkor is vannak bizonyos módszerek, amelyek segíthetnek az alvásban. A kávé- és az alkoholfogyasztás csökkentése mellett ajánlott például magnéziumban gazdag élelmiszereket enni, ezek ugyanis segíthetnek a stresszkezelésben, és javíthatják az alvásminőséget.

Az elektronikus készülékeket lehetőség szerint a lefekvés előtt egy órával ki kell kapcsolni. Ez az egy óra pont elegendő ahhoz, hogy a pihenésre hangolódjon az ember olvasással, forró fürdővel. A ritmus kialakítása is nagyon fontos, ehhez nappal is törekedni kell egy jól összeállított menetrend tartására. Mindez persze nem könnyű, a jelenlegi helyzetben akár lehetetlennek is tűnhet, azonban hosszú távon számtalan előnnyel jár, így talán érdemes vele próbálkozni.

Magnéziumban gazdag ételek

A magnézium létfontosságú ásványi anyag, melynek jelentős szerepe van a szervezet anyagcsere-folyamataiban, a legtöbben mégsem fogyasztanak belőle elegendő mennyiséget. Habár tabletta formájában egyszerűen pótolható, a természetes forrásokról sem szabad megfeledkezni.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük