A magas vérnyomás, a cukorbetegség és a stroke kockázatát is növeli: az alvási apnoé mikroébredésekkel terheli a testet

A horkolás közbeni légzéskimaradás, vagyis az alvási apnoé rövid távon kellemetlen nappali fáradtságot okozhat, hosszú távon viszont a koncentrációzavar, a pszichés problémák és akár a szívritmuszavar rizikóját is növeli.

Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus szerint az alapos kivizsgálásra építve elérhető a megoldás.

Az alvási apnoé mikroébredésekkel jár

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek, a torok oldalsó és hátsó falai, a nyelvgyök, a nyelvcsap, a mandulák, a lágy szájpadlás vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.

A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így születik a horkoló hang. Ez pedig nemcsak kellemetlenséget jelent - elsősorban a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos horkantás kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás csak a központi idegrendszer éber állapota, úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvás ellenére is fáradtan ébred.

Nem életveszélyes, de rizikós 

Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során csökken a vér oxigénszintje, a széndioxidszint viszont emelkedik, ami megemeli az adrenalinszintet, így emelkedik a vérnyomás és a pulzus is. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.

Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a cukorbetegségé, a szívinfarktusé vagy stroke-é. Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezenkívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyek közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt. 

Mikor nő meg a horkolás valószínűsége? 

• A gyermekkorban főként a megnagyobbodott garat- és/vagy orrmandula okozza a horkolást, bár átmenetileg egy-egy megfázás vagy arcüreggyulladás is eredményezheti ezt.
• Terhesség alatt főként a harmadik trimeszterben gyakori a horkolás, főként azért, mert a súlygyarapodás és a has mérete miatt növekszik a tüdőre és a légcsőre gyakorolt nyomást. 
• A jelentős túlsúly miatt a szövetek és az izomtónus is ernyedtebbé válik, ezért nő a horkolás valószínűsége is. Nagyobb fokú elhízás esetén zsírréteg rakódik a garatnyálkahártya és a garatizomzat közé is, és a vastagabb nyak is szűkíti a levegőjáratot.
• Az orrsövényferdülés, az orrpolip, esetleg az allergia, az asztma súlyosbíthatja horkolást.
• Az alkohol és a késő esti bőséges étkezés a központi idegrendszer tompítása révén hajlamosít a horkolásra.
• A cigarettázás a gége-, garat- és orrnyálka-irritáció és a következményes nyálkahártya-duzzanat miatt növeli a horkolás kialakulásának esélyét.

Nem csak egyféle megoldás létezik 

A szomnológus éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudja felállítani a diagnózist, meghatározni a légzészavar súlyosságát és ennek alapján terápiát javasolni. Mivel a felső légutak szabad átjárhatósága lényeges szempont, a kivizsgálásnak része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Ha e téren valamilyen anatómiai rendellenességre derül fény, szóba jön ennek akár műtéti megoldása is.

- Bizonyos esetekben szükség lehet életmódváltásra is: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz - ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus.

- Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárnytágító tapasz. Súlyos esetben alkalmazhatunk pozitív nyomású légsínterápiát, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot. A jó hír, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nemcsak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen, de az életminőség is határozottan javul - az érintettnél és a horkolásnak kitett családtagoknál is.

8 pont a testeden, amit ha megnyomsz, jobban alszol: nyugalmat és mély pihenést hoznak

A következő alvássegítő, mély és nyugodt pihenést hozó akupresszúrás pontokat érdemes megismerni és megjegyezni: gyengéd, de határozott nyomást kell kifejteni rájuk, néhányszor ismételve.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• alvási apnoé
• légzés
• fáradtság
• egészség
• szövődmény
• kezelés
• Életmód