Mit jelez az alacsony hemoglobinszint a laborleletben, és mi a teendő vele?

Mit mutat a laborleletben olvasható hemoglobinszint? Milyen okai lehetnek az alacsonyabb hemoglobinértéknek, és mi a teendő vele? Ezekben a kérdésekben segített tájékozódni dr. Halm Gabriella belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.

Az alacsony hemoglobinszint okai

A hemoglobin a csontvelőben képződő vörösvértestekben termelődő vastartalmú fehérje. Magas vastartalmának köszönhető a vér vörös színe. A hemoglobin megköti a belélegzett oxigént, és a keringési rendszeren keresztül elszállítja azt a tüdőből a szervezet sejtjeihez. A hemoglobin azonban nemcsak oxigént, de más gázokat is, szállít. Miután leadta az oxigént a célsejteknek, szén-dioxidot köt meg, amitől kilégzéssel szabadul meg a szervezet. 

- A hemoglobint (hgb) általában a teljes vérkép részeként vizsgálják. Normál értéke felnőtt férfiaknál 130-170 gramm/l, felnőtt nők esetében 120-150 g/l között van. Ezt az értéket azonban mindig a vérkép egyéb összetevőivel, valamint más klinikai és laboratóriumi eredményekkel együtt, az életkor és számos egészségügyi állapot figyelembevételével kell értékelni - hangsúlyozza dr. Halm Gabriella.

A normálisnál alacsonyabb hemoglobinszint azt jelzi, hogy a szervezet sejtjei nem kapnak elegendő oxigént a vérből, ezért a sejtekben található energiatermelő részecskékben (mitokondriumokban) az anyagcsere-folyamatok károsodnak. Oxigén hiányában nem tudnak kellő energiát termelni a szervezet fő üzemanyagforrásából, a glukózból. Ez a vérszegénység tipikus tüneteihez, fáradtsághoz, gyengeséghez, sápadtsághoz, szédüléshez és terhelésre jelentkező nehézlégzéshez vezet - további jeleiről itt olvashatsz.

- Életünk egyes szakaszaiban, például serdülőkorban vagy a várandósság, szoptatás idején a szervezet megnövekedett vasigénye miatt kialakuló alacsonyabb hemoglobinszint átmeneti és normális jelenségnek tekinthető. Idősebb korban, amikor a sejtszaporodás lelassul, szintén megfigyelhető, hogy az alsó referenciatartomány alá csúszik az érték. Az alacsony hemoglobinérték azonban számos egészségügyi probléma következménye is lehet.

Alább olvasható a négy leggyakoribb ok.

Akut vagy krónikus vérvesztés

Ide tartoznak a műtét vagy trauma következtében kialakuló vérvesztések, illetve a jellemzően emésztőrendszeri (gyomorvérzés, fekély, daganat, aranyér) vagy nőgyógyászati eredetű (mióma) kórképpel kapcsolatos vérzések. Nők esetében a menstruáció is nagyfokú és súlyos vérveszteséget eredményezhet - az erős vérzés mögött más okok is állhatnak, kattints ide a továbbiakért!

A vörösvértestek csökkent képződése

Hiányállapotok, elsősorban a nem megfelelő vas-, B12-vitamin-, illetve folsavbevitel állhat a hátterében. Előfordulhat, hogy a vitaminok és nyomelemek nem szívódnak fel a tápcsatornából. Krónikus vesebetegség, cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, autoimmun és daganatos megbetegedések is negatívan befolyásolhatják a hemoglobinértéket.

Csontvelőbetegségek (aplasztikus anémia, leukémiák) valamint a kemo- és sugárterápia és egyes toxinok miatt szintén elégtelen lehet a keletkező vörösvértestek mennyisége. 

A vörösvértestek fokozott pusztulása

Öröklődő vörösvérsejtképzési betegségek (thalasszémia, sarlósejtes vérszegénység, szferocytosis), valamint szerzett folyamatok, autoimmun hemolitikus anémia, illetve gyógyszermellékhatás (például penicillin és származékai, nem szteroid gyulladáscsökkentők - NSAID) következtében alakul ki.

Lépmegnagyobbodás

Fertőzéses, gyulladásos, illetve vérképzőszervi daganatos betegségek is okozhatják a lép megnagyobbodását. Ennek következtében indokolatlan mennyiségű vörösvértest raktározódik a lépben, ami miatt vérszegénység és alacsonyabb fehérvérsejtszám és vérlemezkeszám csökkenése is megfigyelhető.

Mit jelent az alacsony hemoglobinszint?

-A normálisnál alacsonyabb hemoglobinérték - kevés kivétellel - vérszegénységet jelent, és az esetek 80 százalékában elmondható, hogy a vashiány áll a hátterében. Ennek ellenére nem tanácsos, hogy a laboreredményt kézhez kapva azonnal vaspótlásba kezdjünk, a vérszegénység diagnózisát ugyanis egyéb laborparaméterek és a beteg állapotát is figyelembe véve és a szükség szerinit további vizsgálatok elvégzésével lehet megerősíteni. Konzultáljunk szakorvossal, aki a diagnózis felállítását követően a megfelelő terápiát (vitamin- és ásványianyag-pótlás, étrend módosítása, gyulladásos folyamatok vagy a vérvesztés kezelése stb.) fogja javasolni számunkra - tanácsolja dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakorvosa.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• laborlelet
• alacsony
• hemoglobin
• vérkép
• vérszegénység
• szív- és érrendszeri betegség
• vas
• Életmód