Egy perc felfrissülés zöld teával (x)
A legenda szerint az ókor egyik kínai császára véletlenül fedezte fel: tealevelet sodort a forrásban lévő vízbe a szél, és a folyadéknak nem csak a színe, de az illata és a zamata is megváltozott tőle. Azóta évezredek teltek el, de a zöldtea népszerűsége azóta is töretlen – nem csak az ízéért, de a pozitív testi-lelki hatásai reményében is fogyasztjuk.
Kínában már jóval az időszámítás kezdete előtt orvosi célokra (is) használták az Európába csak a XVII. században eljutott teát. Japánban, ahova a tea természetesen Kínából került mintegy 1000 évvel ezelőtt, szintén a kezdetektől számoltak az egészségmegőrző hatásával.
A japánok számára ugyanakkor a tea nem egyszerűen egy ital, hanem kulturális tradíció is, amelyhez a külsőségek mellett (teaház) a csend, a nyugalom és a rá szánt, alkalmanként 35-40 percnyi idő is hozzátartozik. A víz a padlóba süllyesztett parázstartó felett forr. A porrá őrölt zöldtea-levelekre a forrásban lévő vizet öntik rá, a teát a fölkeverés után három lassú korttyal kell meginni. Az egész szertatásnak az az üzenete, hogy a zöld tea feszültséget old, regenerál, egyensúlyt teremt.
A mai hétköznapok életritmusába nehezen férnek bele a teázás hagyományos rítusai, ugyanakkor a zöld tea egészségőrző szerepéről a ma embere sem szívesen mond le. Egy friss hazai kutatás (1.) szerint a stresszcsökkentés konkrét módszerei közül a megfelelő alvást, a kiegyensúlyozott étkezést és a természetjárást említették a legtöbben, de szerepel a visszatérő válaszok között a teázás, illetve a természetes (például gyógynövény-) alapú készítmények használata is.
A nők válaszaiban a teázás gyakrabban fordul elő, ami pedig a gyógynövénytartalmú készítményeket illeti, a nők közel kétszer akkora arányban fordulnak ezekhez, mint a férfiak. Minél fiatalabb, minél nagyobb településen él, illetve minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy a teázás is szerepel a stresszcsökkentő módszerek között, és minél idősebb, annál nagyobb az esélye, hogy természetes összetevőjű készítményt használ a probléma megoldására.
A zöld és a fekete tea alapanyaga ugyanaz a növény, ám míg az előbbit csak pörkölik, az utóbbit fermentálják (erjesztik) is. Éppen az eltérő feldolgozási módból adódnak a beltartalmi különbségek: a zöld teában több flavonoid van, ami befolyásolja a teában lévő koffein felszívódását. A flavonoidok jól ismert antioxidánsok, számos kedvező élettani – például érvédő, antibakteriális, gyulladáscsökkentő – hatással bírnak.
Egyik legismertebb hatóanyaga, az L-teanin befolyásolhatja az agyban a gamma-aminovajsav szintjét, elűzheti a fáradtságot, oldhatja a feszültséget, javíthatja az anyagcserét és a teljesítőképességet. Azokban az országokban, ahol élő hagyománya van a zöldtea-fogyasztásnak – elsősorban a Távol-Keleten –, az emberek tovább élnek, és ritkábban szenvednek daganatos, illetve szív- és érrendszeri betegségekben.
(1.) A kutatásról bővebb információ itt olvasható.
A cikk támogatója a Magne B6.
MAT-HU-2100748 (2021.07.12.)