Halállal is végződhet ez a kis elváltozás: a vérrög legelső tünetei és kezelése

Vérrög sajnos csaknem bárkinél kialakulhat, de léteznek veszélyeztetett csoportok. Magyarországon még mindig szív- és érrendszeri betegségben hal meg a legtöbb ember, ezért fontos a megelőzés és a betegségek tüneteinek megismerése, hogy még időben fordulhassanak orvoshoz az érintettek.

A vérrögök úgy keletkeznek, hogy az érrendszer valamelyik szakaszán alvadás miatt pangani kezd a vér, ez akár egy ütés következtében is kialakulhat. Ha nincs közvetlen oka a mélyvénás trombózisnak, akár daganatos megbetegedés is állhat a háttérben, ezért nagyon fontos már a legapróbb jel észlelése után orvoshoz fordulni.

A trombózis tünetei

Sajnos csak az ér teljes elzáródásának vannak külső tünetei, de ezek felismerése is kulcsfontosságú a súlyosabb következmények megelőzése érdekében. A legfontosabb tünet a láb verőérszűkülete esetén a járás során tapasztalható fájdalom, ami egyre gyakrabban és egyre nagyobb intenzitással jelentkezik.

Szintén árulkodó jelnek számít a terhelés közben fellépő, görcsös lábszárfájdalom vagy -gyengeség. A feltűnő tünetek közé tartozik a lábdagadás, a nyugalmi állapotban is észlelhető lábszárfájdalom, a halványkékes árnyalatú, meleg, fénylő és feszes bőr. Ha a szív ereiben van szűkület, fizikai megterhelés esetén jelentkezhet erős mellkasi fájdalom, ami vérröggyanúra adhat okot.

A tünetek jelentőségét prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája egy másik cikkünkben fejtette ki bővebben.

Hol alakulhat ki a trombózis?

Az egész testünkben kialakulhat verőeres és vivőeres trombózis is, a leggyakrabban mégis a lábon fordul elő. A szív verőereiben kialakult trombózis szívinfarktust okoz, míg az agyi verőerek trombózisának következménye az agyi infarktus.

A trombofíliásoknál szokatlan helyeken is előfordulhatnak a vérrögök. Ritkábban keletkezhet a hasi szervek érrendszerében is trombózis, ez súlyos zsigeri elhaláshoz vezet, de akár a karon is előfordulhat vérrögképződés.

A trombózis okai

Bár a trombózishajlam genetikailag öröklődhet, egyes életviteli tényezők még nagyobb kockázatot jelentenek a vérrögképződésben. Ilyen a dohányzás, a túlsúly, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint.

A vénás trombózist más kóros elváltozások is okozhatják, így egyes hematológiai betegségek, daganatok - elsősorban a méh-, petefészek-, prosztata-, tüdő-, hasnyálmirigy-, gyomordaganat vagy az egész vérképzőrendszer daganata -, a májbetegségek vagy a kismedencei gyulladások.

A trombózis kialakulásának kockázatát növeli a hosszú fekvéssel járó megbetegedés, a több órás utazás vagy ülőmunka, a bőrfertőzés, a baleset, a csonttörés, bizonyos gyógyszerek szedése, elsősorban hormontartalmú fogamzásgátlóké, az öröklődő enzimdefektus, a vírusfertőzés, a folsav-, a B-vitamin-hiány, a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a testi higiénia hiánya, valamint a terhesség.

Csökkenthető a kockázat

Elsősorban az egészséges életvitel kialakításával, illetve a betegség kialakulásában közrejátszó tényezők kizárásával csökkenthető a trombózis kialakulásának kockázata - ilyen a dohányzásról való leszokás, az aktív életmód, a túlsúly fokozatos leadása.

Kerülendő az egész napos álló vagy ülő foglalkozás. Nem szabad forró fürdőt venni, nehéz dolgokat cipelni. A láb izompumpáját javító mozgás, mint az úszás vagy kerékpározás ezzel szemben javasolt. A kompressziós zokni is egyre elterjedtebb, viselésével fokozható a vérkeringés. A B-vitamin és a folsav szedése is hasznos.

A trombózis gyógyítása

Felületes vénás trombózis leginkább az alsó végtagon fordul elő, változó kiterjedésű gyulladása néhány centis vagy az egész végtagot érintő is lehet. Az érintett terület kipirosodik, fájdalmas, meleg tapintatú. Combtőig terjedő tüneteknél sürgős műtét indokolt, a többi testtájon előforduló elváltozás esetén véralvadásgátló szedése és gyógyharisnya vagy zokni viselése ajánlott.

Mélyvénás trombózisnál azonnali kórházi kezelésre van szükség, mert egy tüdőembóliába bele is halhat a beteg. Alsó végtagi verőér-elzáródásnál kisebesedett, elszíneződött bőr esetén az amputáció megelőzése céljából műtéti beavatkozást szoktak javasolni. A bélrendszer ereinek trombózisa azonnali beavatkozást igényel, mert ilyenkor a beteg életveszélyben van.

Agyi erek és végtagi verőerek trombózisa esetén rendszeres orvosi ellenőrzés mellett tartós gyógyszeres kezelésre és teljes életmódváltásra van szükség. A nyaki verőerek szűkülete és neurológiai tünetekkel járó - féloldalas bénulás, látászavar, beszédzavar, szédülés - agyi infarktus esetén indokolt a sebészi beavatkozás.

• egészség
• trombózis
• vérrög
• gyógyítás
• okok
• Életmód