Dohányoznak körülötted? Nagyon súlyos betegséged alakulhat ki miatta

 dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában. Emellett bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának valószínűségét.

Dr. Kósa Éva, a Kardioközpont angiológusa az összefüggéseket világította meg, és beszélt arról, hogy a passzív dohányzás miért ártalmasabb, mint gondolnák a dohányosok. 

A világ népességének egyharmada szenved a passzív dohányzástól

Világszerte a nemdohányzók mintegy 25-30%-a passzív dohányos. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett egyik nagyszabású kutatásban közel 11 ezer középkorú személyt három éven keresztül vizsgáltak, megfigyelve az aktív és a passzív dohányzás érbetegségekre kifejtett összefüggéseit.

Az Atherosclerosis Risk in Communities tanulmányban a nyaki ütőérfal két belső rétegének vastagságát követték ultrahangvizsgálat segítségével. Az érfal e két rétegének úgynevezett intima-media vastagsága a szív- és érrendszeri események előrejelzője.  

A vizsgálat során igazolást nyert, hogy a passzív dohányzás hatására növekedett az érfal két belső rétegének vastagsága. Megállapították, hogy az aktív dohányzás önmagában 50%-kal emeli az érbetegség rizikóját. A már leszokott dohányosok kockázata 25%-ra visszacsökken. A passzív dohányosoknál 30%-kal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókkal szemben, és a kockázatnövelő hatás stroke esetében is fennáll.

Az aktív és a passzív dohányzás is szűkíti az ereket

A passzív dohányzás káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, mivel növeli a vérrögképződés kockázatát. A dohányzás hatására ezen felül az érfal kulcsfontosságú belső felszínén is károsodások jönnek létre. Az erek legbelső felszínén lévő belhártya nitrogén-oxidot termel, mely az erek tágulását idézi elő. Mindkét dohányzásnál csökken a termelt nitrogén-oxid mennyisége, ami által az erek inkább összehúzódnak. A vérrögképződés és az érösszehúzódás végül nagymértékben növeli az infarktus és stroke vagy az érszűkület kialakulását.

Az érfalat érintő negatív változások csak részben visszafordíthatóak, vagyis az aktív vagy passzív dohányzás megszűnése után is nagyobb marad az egyéni kockázata az egykori dohányosoknak, mint azoknak, akik sohasem voltak kitéve dohányfüstnek. A passzív dohányzás érbelhártyára kifejtett káros hatásain az antioxidánsok képesek enyhíteni.

Egy évvel a passzív dohányzás abbamaradása után az értágulási folyamat kifejezett javulását észlelték, összehasonlítva a passzív dohányosokkal. A dohányfüstmentes környezet kialakítása az érbetegség megelőzése szempontjából éppoly fontos, mint a dohányzók egyéni erőfeszítései és a rendszeres kardiológiai ellenőrzés egészségük megőrzése érdekében. 

• megelőzés
• dohányzás
• érrendszer
• szívbetegség
• stroke
• szívroham
• Életmód