Befolyásolhatja a demencia kockázatát, hogy mit csinálsz, amikor ülsz: érdekes eredményre jutottak a kutatók

A mozgásszegény életmód számos betegséggel, így a kognitív hanyatlással járó demenciával is összefüggést mutat. Sajnos egyre gyakoribb, hogy az emberek a napjuk jelentős hányadát ülve töltik, a számítógép elé köti őket a munkájuk, a csekély szabadidejükben pedig a passzív pihenést részesítik előnyben. 

A demencia esetében a genetikai hajlam mellett az életmód is hozzájárulhat a betegség kockázatának fokozódásához, a mozgáshiánnyal való kapcsolatát már régóta vizsgálják a szakemberek. Egy újabb kutatás alapján azt is valószínűsítik, hogy az sem mindegy, hogy ülve mivel foglalatoskodik az ember. 

Demencia kockázata és az ülés

Úton, útfélen hallani és olvasni, hogy a fizikai aktivitás az egészségmegőrzés kulcsa. Mégis gyakori probléma, hogy a hétköznapok során nem jut elég erő és idő a testmozgásra, a munkán kívül pedig számos kikapcsolódási forma is ülő testhelyzetben történik. A mozgásszegény életmód növeli a mindenféle okokból bekövetkező halálozás kockázatát, megduplázza a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás valószínűségét, illetve fokozza egyebek mellett a vastagbélrák, a magas vérnyomás, a csontritkulás, a depresszió és a szorongás rizikóját. 

A mozgáshiány szoros összefüggést mutat a szellemi hanyatlással, a gondolkodás nehezítettségével és memóriazavarokkal járó demenciákkal is. Egy 2022 augusztusában publikált tanulmány pedig arra is rávilágított, hogy úgy tűnik, az sem mindegy, hogy milyen a fizikai inaktivitás, ülés közben mit csinál valaki. A kutatók megkülönböztettek mentálisan passzív és mentálisan aktív ülő tevékenységeket, előbbi a tévénézés, utóbbi a számítógéphasználat lett. Az Egyesült Királyság Biobankjában szereplő, kis híján 147 ezer 60 év feletti személy adatait elemezték, és átlagosan 11,87 évig kísérték figyelemmel a televízió- és számítógép-használatukat. 3507 főnél alakult ki demencia.

A tanulmány szerzői megállapították, hogy a mentálisan passzív ülés összefügg a demencia magasabb előfordulásával, míg a mentálisan aktív ülés és a demencia kapcsolata fordított arányosságot mutat. A kutatás szerint ráadásul a kettő közötti különbséget nem befolyásolta, hogy az illető egyébként mennyire aktív akkor, amikor nem ül. A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez nem azt jelenti, hogy a rendszeres testmozgás ne számítana. 

A megfigyelésen alapuló vizsgálat önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy az egyik vagy a másik ülés közbeni elfoglaltság növelné vagy épp csökkentené a demencia kialakulásának kockázatát, ugyanakkor megállapítja, hogy különböző eredményekhez kapcsolhatók az áttekintett adatok halmazában. Az agy másként működik a mentálisan passzív tévénézés közben, mint a mentálisan aktív számítógéphasználat alatt, utóbbi ráadásul sokféle tevékenységet magában foglalhat, így például szociális elfoglaltságokat is, amelyek szintén hatással vannak a mentális és kognitív egészségre. 

Amellett tehát, hogy érdemes a mindennapok során több mozgásra törekedni, a pihenés során sem árt, ha az agyát jobban megdolgoztató elfoglaltságokat keres az ember, ez lehet olvasás, rejtvényfejtés, kártyajáték vagy rádióhallgatás is. 

 A demencia kockázatának mérséklésében a helyes táplálkozás is segít, kutatások szerint a mediterrán étrend különösen hasznos lehet e célból. Fontos továbbá a hajlamosító tényezők, így a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás kezelése.

7 tipp, amivel sokáig megőrizhető  a szellemi frissesség

Mindenki azt szeretné, ha minél tovább tölthetné fizikai és szellemi ereje teljében a mindennapjait, és nem kéne szembenéznie olyan, az egész életminőséget negatívan befolyásoló kellemetlenségekkel, mint a memóriazavar vagy a gondolkodás nehezítettsége. A demencia, a szellemi leépülés bizonyos rizikófaktorai némi elhatározással és energiaráfordítással csökkenthetők vagy kikerülhetők.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• demencia
• ülő életmód
• kutatások
• Életmód