A világ 7 természeti csodája

Míg azonban az ember alkotta legnépszerűbb helyek megítélése az évszázadok során gyakran változott, a természet időtlen tájai felé minden időben csodálattal fordultak. Különösen igaz ez a következő lélegzetelállító természeti kincsekre, melyek joggal szerepelnek a minden idők legkülönlegesebb természeti csodáit felsorakoztató listán.

Grand-kanyon, Amerikai Egyesült Államok

A világ leghíresebb szurdoka, a vörös legkülönfélébb árnyalataiban játszó Grand Canyon az egyesült államokbeli Arizonában húzódik mintegy 446 kilométer hosszan. A szélességét tekintve 6 és 29 kilométer között váltakozó, helyenként a másfél kilométeres mélységet is elérő völgy a Colorado-folyó felszínformáló munkája nyomán alakult ki csaknem hatmillió év alatt. Ma Amerika, egyben a világ egyik legnépszerűbb turistalátványossága, köszönhetően vadregényes, kalandvágyat ébresztő szirtjeinek, földöntúli panorámájának, nem utolsósorban pedig az őslakos indiánok nyomainak a szurdok barlangjaiban.

Nagy-korallzátony, Ausztrália

A kétezer kilométer hosszú és körülbelül 350 ezer négyzetkilométer területű kivételes természeti képződmény Ausztrália északkeleti partvonala mellett húzódik. Az UNESCO Világörökség legnagyobb helyszínének, egyben a Föld legkiterjedtebb korallzátony-rendszerének számító látványosság 3400 különálló korallzátonyból áll, különlegességét pedig gyönyörű látványa mellett elsősorban rendkívül gazdag és változatos élővilága adja, közöttük a számtalan korallpolip, a teknősök, a különféle tengeri emlősök és a körülbelül 1500 különféle hal- és kétszáz madárfaj.

A korallzátony ma különleges védelem alatt áll, létét ugyanis a globális felmelegedés nagymértékben fenyegeti.

Rio de Janeiro kikötője, Brazília

Brazília legismertebb városát joggal tartják a világ egyik legszebb helyének. A 16. században alapított, ma pedig már mintegy 11-12 millió lakost számláló, karneváljáról és strandjairól híres város lenyűgöző természeti szépség, köszönhetően apró öblökkel tarkított kikötőjének, ahonnan lélegzetelállító panoráma tárul az utazó elé.

A látvány többek között az egyedülálló Cukorsüveg-hegyet, illetve a város jelképének számító Krisztus-szobrot is magában foglalja, mely a 704 méter magas Púpon, a Tijuca Erdei Nemzeti Park területén magasodó Corcovado-hegyen áll, ahonnan szintén kivételes panorámát nyújt a város.

Mount Everest, Kína/Nepál

A Himalája részét képező Mount Everest a maga 8850 méteres magasságával a világ leghatalmasabb hegycsúcsa, egyben egyik legfélelmetesebb képződménye, köszönhetően a hegy zord viszonyainak, illetve az azt meghódítani vágyó hegymászók tragédiáinak.

A hegycsúcsot, melyen Kína és Nepál határvonala halad át, először 1953-ban sikerült meghódítani - ez az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tenzig Norgay nevéhez köthető -, az első magyar - a felvidéki Demján Zsolt - pedig 1984-ben ért fel a csúcsra. A Mount Everesten - melynek tibeti neve, a Csomolungma a Föld istenasszonyát takarja - ad otthont a világ legmagasabban élő - 6700 méteren -, nem mikroszkopikus állatfajának, az ugrópóknak is.

Sarki fény, Északi- és Déli-sark

A híres és lenyűgöző sarki fény mindkét féltekén észlelhető - északon aurora borealis-nak, míg délen aurora australis-nak hívják. A leginkább március és április, illetve szeptember és október között látható különleges jelenség a Föld légkörébe behatoló protonoknak és elektronoknak köszönheti létrejöttét, melyek nagyrészt a Napból származnak.

Ezeket a részecskéket bolygónk más területein a mágneses szféra eltéríti, azonban a pólusok körül képesek bejutni a légtérbe, ahol gerjesztik az ott található atomokat, melyek fénykisugárzással reagálnak.

A vörösben és zöldes árnyalatokban tündöklő fény - neve a római hajnalistennőre, Aurorára utal - függönyként, ívként, sugaras szerkezetként és fénygyűrűként is megjelenhet.

Paricutin vulkán, Mexikó

A mexikói Paricutin falvacska közelében található, azonos nevű vulkán sajátos keletkezése miatt került fel a világ hét természeti csodájának listájára, ugyanis 1943. február 20-án, az ott élők szeme láttára emelkedett ki a földből - elsőként egy helyi földműves észlelte, a talajon keletkezett repedés formájában -, méghozzá rendkívül gyorsan - néhány nap alatt az ötven métert is megközelítette. Az egy évvel később már 336 méter magasságot is elérő természeti képződmény egészen 1952-ig aktív volt. Azóta kialudt vulkánként tartják számon, mely a kutatók szerint soha többé nem fog kitörni, és végső méretét is elérte - ma 424 méter magas.

Victoria-vízesés, Zambia/Zimbabwe

A két ország határán elhelyezkedő vízesés, melyet az őslakosok robajló füstnek neveznek, mintegy 1708 méterével a világ legszélesebb zuhataga. 1989 óta az UNESCO Világörökség részét képezi, emellett mindkét ország nemzeti parkká nyilvánította környékét, melynek egyik különlegessége, hogy jórészt meghagyták természetes állapotában, és nem vetették alá az idegenforgalmi céloknak.

Holott a magasságát tekintve 61 és 108 méter között váltakozó vízesés a térség, egyben a világ egyik legnépszerűbb úti célja: évente több mint egymillióan látogatják meg azok, akik sziklát mászni, fürdeni, fölé repülni, raftingelni vagy csak ámulni akarnak.

• világörökség
• természeti csoda
• ausztrália
• világjáró
• Utazás