Mutatjuk a világ legidősebb városait: 10 000 éve Jerikóban épített először falakat az ember
A legidősebb városok közül sokat még ma is rengetegen laknak.

legrégebbi-városok1
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Mivel az emberek társas lények, és mindig is azok voltak, ezért már a civilizáció kialakulásának kezdetén csoportokba verődve érezték igazán jól magukat. Ez nemcsak a munka és a javak megosztása miatt volt jó, de sokat is tanulhattak egymástól, a másik mesterségéről, ami pedig segítette a fejlődést.

Az idők múlásával az emberek egyre nagyobb csoportokat alkottak, amelyekből kialakultak a falvak, ahogy pedig ezek nőttek, egyre városiasabb formát vettek fel. De vajon melyik a világ legidősebb városa? Csak egy települést illet meg ez a cím, vagy többen is osztoznak rajta?

A világ legidősebb városának története

A világ legidősebb városát nem is olyan könnyű meghatározni, mint ahogy előre tűnik, hiszen több szempontot is figyelembe kell venni ahhoz, hogy teljességgel igaz legyen a fogalom. Például ezalatt lehet a világ legrégebb óta lakott városára, de a legidősebb településre is gondolni, ahol ma már senki nem él. A felmerülő kérdések miatt a tudományos közegekben is gyakran vitatott tény, melyek a világ legidősebb városai, legtöbbször azokat szokták annak megnevezni, ahol a mai napig jelen van a lakosság.

A mai Jerikó városa.
A mai Jerikó városa.
Fotó: Michele D'Amico supersky77 / Getty Images Hungary

Ez alapján a legrégebbi város a mai Palesztina területén található Jerikó, ahol nagyjából 23 ezer ember él, történelme pedig több ezer évre nyúlik vissza. A területen felfedeztek egy nagyjából 11 ezer éves emberi lakhelyet, a történészek szerint Kr. e. 9000 körül vadászó-gyűjtögetők telepedtek le itt, és Kr. e. 8000-ben pedig nagy fejlődésnek indult a mezőgazdaság. A lakosok főként kőből emeltek falakat és házakat, más építőanyaggal csak ritkán dolgoztak. A város vízlelőhely közelében feküdt, és a kereskedelmi útvonalak is érintették, így gyors fellendülésnek indult, Kr. e. 7400-5800 körül nagyjából kétezer lakosa volt, ami az akkori szokásokat tekintve hatalmasnak számított. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A város azonban a Kr. e. 1500-as években elpusztult ellenséges csapatok támadása miatt, majd újjáépítették. Jézus idejében fontos helyszín volt, majd ismét lerombolták a zsidó felkelés után. Kr. u. 70-ben. Hadrianus császár uralkodásának idején ismét újjáépítették, majd a perzsák rombolásának köszönhetően megint hanyatlásba kezdett. Jerikó a középkorban nem vált jelentős várossá, viszont a 20. század közepétől ismét megsokszorozódott  a lakossága, hiszen a zsidók elől menekülő arabok közül sokan itt telepedtek le.

Városok, amik szintén nagyon idősnek számítanak

A világ egyik legkorábban alapított városát szintén a Közel-Keleten kell keresni, az ókori Mezopotámia egyik legjelentősebb települése, Uruk birtokolja ezt a címet. A sumerek lakta városállam az Eufrátesz folyó partján épült, valószínűleg a Kr. e. 6. században alapították, és Kr. e. 4000 és 3200 között óriási fejlődés ment végbe, nemcsak a mezőgazdaság, hanem a kultúra és a kereskedelem is virágzott. Uruk egy nagy város volt középületekkel, teljes értékű bürokráciával, katonasággal, utcákkal, közhigiénés rendszerrel és osztályalapú társadalommal. Ez volt a világ legnagyobb városa, 40 000 lakossal a városon belül, és további 80 000 fővel a szomszédos területeken. A gazdák nem laktak a városban. Uruk lakossága írástudókból, kézművesekből, építőmunkásokból, munkásokból, pékekből, hentesekből, papokból és kormányzati tisztviselőkből állt.

Díszesen faragott templommaradványok, amiket Uruk területén találtak.
Díszesen faragott templommaradványok, amiket Uruk területén találtak.
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

A történelem nehéz időszakai azonban nem kímélték, a hódítások és folyamatos pusztítások során nemcsak épületek sokasága tűnt el, de a város szép lassan elnéptelenedett, a Kr. u. 4. századra pedig már szinte semmi nem emlékeztetett arra, hogy egykor itt egy jelentős civilizáció kezdett kibontakozni. A mai Irak területén található Uruk egykori romjait teljesen befedte a homok, a környékén pedig szinte senki nem él, így a kutatók ezt tartják a világ legrégebbi már nem lakott városának.

Aleppó a háború kitörése előtt.
Aleppó a háború kitörése előtt.
Fotó: Luis Dafos / Getty Images Hungary

A mai Szíria területén két olyan nagyváros is található, amelyeket a világ legidősebbjei között tartanak számon. Az egyik ilyen Aleppó, aminek története a Kr. e. 5. évszázadig nyúlik vissza, azonban mivel a mai lakosság a régi város romjai felett él, ezért nem tudnak teljes feltárásokat végezni, így a település akár még ennél idősebb is lehet. Aleppó fontos kereskedelmi központ volt a görög-római időszakban, az iszlám uralom alatt a város virágzott. Ezután az Oszmán Birodalom harmadik legnagyobb metropoliszává vált Konstantinápoly és Kairó után. A város sokáig szépen fejlődött, közel kétmillióan éltek itt, ám a 2010-es évek elején súlyos fegyveres konfliktusok helyszínévé vált, és sok épülete a földdel lett egyenlővé.

Damaszkusz hatalmas metropolisz, közel kétmillióan élnek ma itt.
Damaszkusz hatalmas metropolisz, közel kétmillióan élnek ma itt.
Fotó: ugurhan / Getty Images Hungary

Szíria fővárosa, Damaszkusz is hasonlóan hosszú történelemre tekint vissza. Sokak szerint ez a világ legrégebbi folyamatosan lakott városa, ami helytálló is Jerikóval szemben, ha azt nézzük, hogy a palesztin város számos alkalommal elnéptelenedett, majd újjáépült. Ezzel szemben Damaszkusz a feltárások alapján már  i. e. 4000 körül lakott volt; hosszú ideig azonban nem volt jelentős település, majd fokozatosan vált kereskedelmi központtá. Szerepe egyre fontosabbá vált, az Oszmán Birodalom idején is megőrizte tartományi székhelyként rangját. A város különleges hely, mivel sok kultúra tette azzá, ami ma is, ennek ellenére 2021-ben a világ legélhetetlenebb városának szavazták.

A Közel-Kelet nyers valóságát mutatják be a fotók

Csak nagyon ritkán láthatjuk így az ott élő emberek mindennapjait.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük