Így haldoklik a világ egyik legnagyobb sós tava: szörnyű látvány az Urmia-tó pusztulása
Az Urmia-tó zsugorodása a körülötte élők egészségét, megélhetését is veszélyezteti. Talán még van remény a folyamat visszafordítására.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az Irán északnyugati részén fekvő Urmia-tó egykor a Közel-Kelet legnagyobb és a világ hatodik legnagyobb sós tava volt, kiszáradó medencéje mára apokaliptikus látványt nyújt.
A tó korábbi méretének töredékére zsugorodott, egyes becslések szerint a víz közel 90%-a elpárolgott. A részben a klímaváltozásnak, részben a mezőgazdaságnak betudható természeti katasztrófa a környéken élők egészségét, mindennapi megélhetését is veszélyezteti.
Tizedére zsugorodott a tó
Az Urmia-tó Kelet- és Nyugat-Azerbajdzsán tartomány között helyezkedik el, lefolyástalan, vize nemcsak sóban, hanem ásványi anyagokban is bővelkedik. A klímaváltozás, a csapadék csökkenése és az emelkedő hőmérséklet mellett az utóbbi körülbelül három évtizedben a mezőgazdaság állami támogatással történő átalakítása, az öntözéses rendszerre való áttérés miatt zsugorodott korábbi méretének tizedére.
A földművelés, a háztartások és az ipar növekvő vízigénye miatt több mint ötven duzzasztógátat építettek a tavat tápláló folyókra. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az ország legfontosabb vízgyűjtői az utóbbi évtizedekben mind melegebbek lettek, csökken a vízhozamuk, kevesebb csapadékot kapnak. Az Urmia-tó környékét nemzeti parkká nyilvánították, az iráni kormány ígéretet tett a rehabilitációjára, ami hosszú éveket vehet igénybe.
Elhagyatott csónakok idézik fel az egykor pezsgő életet a tó környékén. Napjainkban leginkább holdbéli tájra emlékeztet helyenként a tó medencéje.
Fotó: Kloeg008 / Getty Images Hungary
Az elhagyatott strandokon megmaradt, egykor kölcsönözhető, ütött-kopott vízibiciklik mára szinte a katasztrófa szimbólumaivá váltak, annyi fotón szerepelnek. Amikor a tó még népszerű úti cél volt, a fürdőzők élvezték a sós vizet, és a jótékony hatásairól ismert fekete iszappal kenegették magukat.
Fotó: Getty Images Hungary
Ahogy a víz felülete zsugorodik, egyre sósabbá is válik, a benne tenyésző mikroszkopikus élőlények időnként megváltoztatják a színét, zöldes és narancssárgás árnyalatok is előfordultak.
Fotó: Getty Images Hungary
2016 nyarán bíborvörösre változott a tó színe. A vízszint lecsökkent, mivel tetőzött a hőség, és a csapadék kevés volt, mindezek mellett pedig a kutatók szerint algák és baktériumok jelenléte járult hozzá a jelenséghez.
Fotó: Getty Images Hungary
A tó környéki településeken élő mintegy 4 millió ember mindennapi megélhetése veszélybe került. A turisztikai bevételek megcsappantak, legfeljebb katasztrófaturisták látogatják a helyet. A földek egyre sósabbak, mezőgazdasági termelésre egyre kevésbé alkalmasak, megnőtt a munkanélküliség.
Fotó: Getty Images Hungary
Sokan éltek turizmusból, az elhagyatott strandokon túl több szálloda is pusztulásnak indult.
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary
Ha mindez nem lenne elég, a kiszáradó tómeder egészségügyi kockázatokat is rejt: szelesebb időszakokban valóságos sóviharok alakulnak ki, amelyek az emberek légzőrendszerére és szemük épségére is veszélyesek.
Fotó: Getty Images Hungary
Mindent beborítanak a csillogó sókristályok.
Fotó: Getty Images Hungary
Van remény a tó megmentésére, egyre többen ismerik fel a cselekvés fontosságát, és a csapadékos időszakok is segítenek. 2020 szeptemberében a tó vízének kis növekedéséről számoltak be.
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary
(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
- globális felmelegedés
- klímaváltozás
Egyre jobban kizöldül a Mount Everest környéke: hatalmas a változás sajnos
- vásárlás
- környezetszennyezés
Íme, a világ legszennyezettebb folyója: a ruhádat készítő gyárak okozták a katasztrófát
