Szélmalmok őrzik a múltat a magyar falu határában: csodás túrákat tehetsz a környékükön

A Keleti-Bakony legmagasabban fekvő, bájos településén szinte nincs olyan nap, hogy ne fújna a szél. Jól tudta ezt már a régi korok embere is, nem csoda, hogy a határában hatalmas szélmalmokat emelt, kihasználva ezt a páratlan természeti adottságot.

A túrázó jól teszi, ha egy kapucnis pulóverrel vagy sapkával készül a Tésen tett túrára, különösen a hűvösebb időszakban, hiszen a Tési-fennsík csakugyan rendkívül huzatos területe az országnak.

Tés a bakonyi Tési-fennsíkon található, mintegy 465 méteres magasságban. A jó szellőzésnek köszönhetően kristálytiszta levegőjű környéket igazán szélmalmai tették híressé a túrázók körében.

Tés szélmalmai

A múlt tündérszép darabkái a Tés határában ég felé nyújtózó, műemléki védettséget élvező szélmalmok, melyek egyike a mai napig működőképes gépezet lehetne. A malmokat a Táncsics Mihály utcából több kisebb úton meg lehet közelíteni jól járható földúton.

A faluban egykor négy szélerő hajtotta hatalmasság állt, melyekből ma már csak kettő őrzi a múlt emlékét. A népi ipartörténeti emlékeket még a 19. és a 20. század első felében építették, hogy a szinte folyamatos erős szél az ember hasznára váljon, és a gabonát helyben feldolgozhassák.

A hatlapátos, kör alapra épült malmok kinézetükkel világhírű holland társaikat idézik. Három szintjük volt, a masszív, vastag falú, tömzsi szerkezetek belsejében akár napi 4 mázsa terményt is megőrölhettek az időjárás függvényében.

Érdekesség, hogy a legrégebbi, 1840-ben megépült Helt-malom az, amelyik nemcsak a mai napig áll, de működőképes is lehetne. A gépezet Helt József bognármester tulajdonában állt, Pircher János építette, és az 50-es évek végéig szorgalmasan tette dolgát.

A szomszédos, kisebb Ozi-malom 1924-ben épült meg az előbbi mintájára, Ozi János asztalos tulajdonában volt, és nagyjából a fele mennyiséget tudta megőrölni, mint nagyobb társa, ám ma ez már nem lenne működtethető. A malmok mellett kihelyezett tájékoztatókon ismerhetik meg a túrázók a hely történetét, QR-kódos idegenvezetésre is van lehetőség.

Bár már izgalmas műemlékei is bakancslistás helyszínné emelik, Tés csaknem 900 fő lakta falvát nem csupán malmai miatt érdemes felkeresni. A Táncsics utcában, a malmok közvetlen szomszédságában egy kovácsmúzeumot is megtekinthetnek a múlt iránt érdeklődők, Cseszneki Ferenc uradalmi kovácsmester műhelyében a szemük előtt tárul fel a környék iparosmestereinek élete és munkája.

A természetjárók sem unatkozhatnak a település környékén, akik a bő 10 kilométer hosszú Tési bükkös erdőismereti tanösvény bejárásával a fennsík élővilágába is betekintést nyerhetnek, sőt a Széchenyi Zsigmond-kilátóról is körbenézhetnek.

Ha nem a tanösvény bejárása a cél, a piros sáv jelzést követve eljuthatnak a Római-fürdő vízesésig és Savanyú Jóska barlangjához a Gaja-patak mentén. Amennyiben pedig inkább Várpalota felé veszi valaki az irányt a piros jelzésen, a Bátorkő várának romjait csodálhatja meg.

A települést érinti az Országos Kéktúra Zirc és Bodajk között vezető, 9. szakasza is, amely igazán vadregényes kirándulóhelyeket jár be a Keleti-Bakonyban.

Nézz tovább! A Gaja-szurdok csodás ősszel

Az Országos Kéktúra 9. szakasza a Gaja-patak gyönyörű szurdokvölgyén is végighalad. A Bakony gyöngyszemét egyszer látni kell, ősszel pedig igazán nagy élmény. Mutatjuk, miért!

(Képek: Indafotó / butsi, bugyihusztár, Boha István, lászló lovag, Wikipédia / Németh Tamás.)

• bakony
• szélmalom
• kirándulás
• hazai kirándulóhely
• pihenés itthon
• túra
• Utazás