Rejtélyes piramisok, melyeket biztosan nem ember épített: a természet furcsa alkotásai
A piramis alakú, különleges természeti képződmények sokak fantáziáját ejtik rabul.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A piramisok minden kétséget kizáróan az ősi kultúrák legizgalmasabb alkotásai közé tartoznak, melyek kutatókat és laikus turistákat is egyaránt nagy számban vonzanak.
Sokan szeretnének még ma is valami olyan hatalmas jelentőségű dolgot felfedezni, mint amit az első, Egyiptomban vagy Dél-Amerikában dolgozó régészek találtak. Éppen ezért szinte minden gyanús, ami piramis, azaz gúla alakú.
Természetes piramisok
Az emberi alkotásokat első ránézésre a szabályosság különbözteti meg a természeti csodáktól, melyek fittyet hánynak a merőlegesekre, precíz körökre és a simára csiszolt felületekre. Mégis, ha a körülmények úgy alakulnak, a természet is tud szabályosat alkotni, ami megtévesztően hasonlíthat épületekre. Néhol még ma is vita folyik arról, hogyan jöttek létre a gúlák, ám a következők több mint valószínű, hogy mégis természetes keletkezésűek.
A Feröer-szigetek egyik legdélebbi falucskájánál egy 236 méteres kőtömb magasodik a vidék fölé. A Kirviskollurnak, Kirvinek nevezett szikla nem a vésőknek, hanem a vulkanizmusnak köszönheti alakját.
Izlandon a páratlanul szabályos formájú Búlandstindur-hegy az őt körülvevő vidék jelképe lett. A természetes bazaltpiramis 1069 méter magas, és a jég szinte teljesen simára csiszolta.
A boszniai Visoko faluja mellett sokak úgy hiszik, ember alkotta piramisok magasodnak. A geológus szakértők azonban biztosak benne, hogy a halmok szabályos formái a kristályosodás és a homokkő réteges felépülésének köszönhetőek.
Az Antarktisz piramisai - köztük a Piramis-csúcs - összeesküvés-elméleteket és vad teóriákat ihlettek. Valójában egyszerű hegycsúcsok, melyek a vastag jégtakaró alól kibukkannak. Szabályosságukat az eróziónak és a véletlennek köszönhetik: a több millió hegy közt gúla alakú is akad.
A perui Paratoari-hegyek műholdas felvételen cikkcakkot alkotnak. A területet inkák lakták, akik építkeztek a vonulatok között, ám az alapot a természetes homokkőformák adták, melyeket a kutatók csonka gerincpályáknak neveznek.
Izland déli fele számára ez a zöld piramis ikonikus jelkép. A Maelifell-hegy vulkanikus kúpja 200 méter magas, lefordított tölcsérre vagy kör alapú gúlára emlékeztet. A fekete homokos, lápvidék fölé magasodó csúcs színét a rajta növő grimmia mohafélék adják.
Tibetben, Kínában a Kailash-csúcsról is születtek elméletek, melyek szerint emberek vagy akár földönkívüli lények alkották. A környező vallások szent helye, azonban egy gránitlapon nyugvó mészkőtömb.
Az ausztráliai Gordonvale cukortermelő vidékén ez a fákkal sűrűn borított, de szinte teljesen szabályos forma ember alkotta gúlának látszik. A 922 méteres Walsh-piramis azonban a természet műve, amit szívesen másznak meg a túrázók.
Noha az indiai tudomány csodálatos épületek alkotását tette lehetővé, ezeket a sokfelé előforduló, apró, kerek hátú dombocskákat sem emberek alkották.
A Pilisben az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy szabályosabb alakú csúcsait vélik egyesek piramisoknak, ám az emberi munkára a formán és a környék szakrális jelentőségén túl nem sok minden utal.
A kép forrása: indafoto.hu / galgeri.
Olvastad már?
OLVASD EL EZT IS!
