Furcsa jelenség kíséri a Holt-tenger kiszáradását: nem mindennapi látvány
A kiszáradó Holt-tenger körül víznyelők jelentek meg.
Ki ne szeretné előre látni a jövőt? (x)
Letti története megmutatja, hogy a reménytelen helyzetből is van kiút (x)
Borozzunk együtt: legyél trendszetter, válaszolj, nyerj! (x)
Amiért a tej nem jó a bőrnek: tudományosan is igazolva »
Hatékony, házi praktikák korpa ellen: 4 tipp az egészséges fejbőrért »
Bőrápoló olajok kismamáknak striák ellen: gyengéd, de mély ápolást adnak »
retikül.hu
A te BMI-d:
Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!
A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.
Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!
Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!
Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!
A Holt-tenger erősen sós, ásványi anyagokban gazdag vize évszázadok, sőt, évezredek óta vonz látogatókat, egészségturistákat a környékre. Az elmúlt néhány tíz évben azonban hatalmas lyukak kezdtek el megnyílni a partok mentén, melyek a turistákra is veszélyt jelenthetnek.
Az Izrael és Jordánia közé beágyazódott Holt-tenger rendkívül sós - 34%-os sótartalmú - vizéről híres, mely tízszer több ásványi anyagot tartalmaz, mint az óceán. Másik különlegessége, hogy itt található 429 méterrel a tengerszint alatt a Föld legalacsonyabb pontja is. A csodás vidék azonban pusztulóban van.
A Holt-tenger kiszáradása
A Holt-tenger vízterülete évtizedek óta egyre gyorsabban csökken. Ezért részben a tavat tápláló legfontosabb víz, a Jordán folyó elvezetése felelős, melyben a korábbi mennyiség helyett most csak ötödannyi víz érkezik. További problémát okoz a déli területeken az ásványi anyagok nagy tömegű kitermelése, ahol a víz kipumpálásával dolgoznak. Ennek eredményeként a vízszint minden évben nagyjából egy métert csökken.
Ahogyan a vízfelszín visszahúzódik, úgy a friss talajvíz felgyülemlik, mely feloldja a kiült sót, így jókora föld alatti üregek jönnek létre. Ezek később gyakran beszakadnak, így hatalmas víznyelők tátongnak a part mellett. Azt azonban, hogy hol fog a következő omlás bekövetkezni, sajnos nehéz megjósolni.
A probléma vizsgálatából kiderült, hogy a legtöbb kráter a szeizmikus vonalak mentén, a Jordán szakadékvölgyében jön létre. Itt a só kevésbé stabil, könnyebben beszivárog a rétegek közé a talajvíz, ami édesvíz, így sok sót képes feloldani.
A Holt-tenger körül az első víznyelőkre az 1970-es években figyeltek fel, ám egyre több jelenik meg belőlük, így akár a turistákra is veszélyt jelenthetnek. A legnagyobb lyukak akár 25 méter mélyek és 40 méteres átmérőjűek is lehetnek. Sok esetben azonban ennél is nagyobbra nőnek, amikor az összeérő üregek egybeomlanak. A vidéken máris több mint 6500 víznyelőt tartanak számon, melyek többsége a nyugati partokon található.
A Holt-tenger megmentésére lehetséges megoldás lenne, ha a vizet sikerülne csatornával összekötni a Vörös-tengerrel. Ez a környék vízproblémáit is enyhíthetné, sőt, akár áramtermelésre is alkalmas lenne. Amíg ez nem valósul meg, addig jókora nehézséget okoz, hol lehet építkezni a part mentén, hol lehet biztonságos nyaralóhelyeket kialakítani.
A tátongó, mélységes víznyelők és a bennük felgyülemlett, sóval, más ásványokkal színezett víz rendkívül látványos. Éppen ezért egyes részeken már a kíváncsi turistáknak is megmutatják őket, akik a geológiai különlegességek közt a gyémánt- és gyöngyszerű alakokban megkristályosodott, maradék sót is megcsodálhatják.
Alvó vulkánok: természeti katasztrófa, készülőben
Magyarországon és a világ számos pontján vulkánok szunnyadnak, melyek, ha egyszer mégis felébrednek, hatalmas pusztítást vihetnek végbe. Tudd meg, mekkora esély van erre, és milyen gondokat okozna, ha ez megtörténne!
OLVASD EL EZT IS!
