Képeken a hely, ami nem is létezhetne: több ezer éve rejtély, hogy mi ez

A tudósok szerint Baalbek területe már ötezer évvel ezelőtt is lakott lehetett, emellett úgy vélik, már a korai időkben is fontos szakrális szerepe volt, jóshelyként funkcionálhatott.

Vallási szerepét később, a római korban Héliopoliszként is megőrizte, a korábbi romokon a Római Birodalom egyik legjelentősebb szakrális építményegyüttesét hozták létre.

A római korból fennmaradt templomromok máig láthatóak, már a 19. században is tömegével vonzották a turistákat, 1984 óta pedig az UNESCO Világörökség részének számítanak.

A romok lényeges jellemzője a régészek szerint, hogy az építmények alá elsőként egykor egy hatalmas teraszt emeltek, mely azonban akkora kőtömbökből áll, melyek tömege a négyszáz, illetve egyesek esetében az ezer tonnát is eléri. Nem véletlen, hogy a helyre olyan nevek is ráragadtak az idők folyamán, mint a világ legnagyobb kirakója vagy éppen az óriások terasza.

A híres baalbeki terasz kövei amellett, hogy a világ legnagyobb monolitjait, vagyis kifaragott, egy darabból álló, nem összerakott köveit jelentik, mérnöki pontossággal vannak egymás mellé illesztve.

Máig csak találgatások léteznek arra vonatkozóan, hogyan tudtak az ősi időkben ekkora kőtömböket megmozgatni, így nem véletlen, hogy számos különös feltételezés és ötlet is kapcsolódik Baalbekhez. Ilyen például az az elmélet, mely szerint ősi földönkívüliek leszállóhelye lehetett, mint ahogy az is, hogy egykor a vízözön elleni védekezésként építették fel.