Több száz vadló él a magyar pusztán: ismered a pentezugi rezervátumot?

A világörökségi védelem alatt álló Hortobágy nemzeti parkja az ősi puszta vadvilágát őrzi. A pusztáét, ahova az ember még nem tette be a lábát. Közismert, hogy a terület számos fokozottan védett állatfajnak otthont vagy pihenőhelyet ad, ám kevesebben tudják, hogy nemzetközi szinten különleges rezervátum is található itt.

A pentezugi vadlórezervátum Hortobágy ékszerdoboza, ahol félvad körülmények között, az őstulkok szomszédságában él a Przewalski-lovak, más néven ázsiai vagy mongol vadlovak több mint háromszáz egyedből álló, hazai populációja, ami a világon a legnépesebb tenyészállományok közé tartozik.

Igazi vadlovak a pusztán

A Przewalski-ló ma az egyetlen igazi vadlónak számít a világon. Eredetileg az eurázsiai sztyeppéken, főképp Mongóliában, Kazahsztánban, Kínában éltek, de az emberi térhódítás következtében nagy részük a 20. század második felére kihalt. Az utolsó vadon élő vadlovat 1968-ban látták.

A század végén visszatelepítési és szaporító programok indultak, összefogásban az állatkertekkel. Mára a vadlovak természetvédelmi státusza vadonból kihalt helyett veszélyeztetett lett, számuk pár ezer egyedből áll, ebből tehát Hortobágyon több száz él.

A védelmi és kutatási, rekonstrukciós programokban részt vevő területet 1997-ben nyilvánították rezervátummá, a Kölni Állatkert együttműködésével indult el a munka.

A pentezugi területet emberi beavatkozás a legeltetésen és kaszáláson kívül nem befolyásolta, a vadlovak betelepítése a biodiverzitás természetes megőrzését is szolgálta. A hatalmas rezervátumot egyébként olyan elektromos kerítés veszi körül, ami a kisebb állatokat nem korlátozza a mozgásban, de a vadlovakat és az őstulkokat bent tartja.

Przewalski-ló és a háremek

A Przewalski-ló zömökebb a házi lónál, körülbelül másfél méter magas, és a lábai rövidebbek, szőrszíne fakóbb. Érdekességük, hogy a vadonban valóságos háremekben élnek, egy mén mellé több kanca és csikóik gyűlnek, utóbbiak ivarérett korban elhagyják a szülőket, hogy új csoportot válasszanak vagy alapítsanak.

A ménes egyébként mindig együtt mozog, ám az egyes csoportok egymástól elkülönülve élnek, csak ritkán találkoznak. A vadlovak szívósak, a legzordabb télen is kikaparják az élelmet a hó alól, így nincs szükség az etetésükre - igaz, nem is fogadnak el más táplálékot.

A pentezugi rezervátum munkája egyébként olyannyira sikeres volt, hogy a populáció megnőtt, több lovat más rezervátumokba, sőt, Mongóliába is szállítottak már innen.

Ménes a vadasparkban

A pentezugi vadlórezervátum ugyan nem látogatható, a Hortobágyi Vadasparkban mégis bárki láthat néhány kevésbé vad példányt. Szeptemberben és októberben a vadaspark hétfő kivételével mindennap 10 órától 17 óráig tart nyitva, novembertől előzetes bejelentkezéssel lehet menni. 

A belépőjegy ára felnőtteknek 1600 forint, gyerekeknek hároméves kortól és diákoknak 26 éves kor alatt, valamint nyugdíjasoknak 1000 forint. A vadasparkban több izgalmas programot is indítanak, többek között a félórás pusztaszafarikon is érdemes részt venni.

(Közeli kép: Wikipedia/Alina Zienowicz.)

• állat
• világörökség
• hortobágy
• alföld
• Utazás