8 különleges épület, amely Budapest büszkesége volt: ma már nyomuk sincs
A 20. században sok korábban neves épület tűnt el a fővárosból, nagyrészt háborús pusztítások miatt.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A városok időről időre átalakulnak, nincs ez másként Budapesttel sem. Új épületek jelennek meg, vagy épp régiek tűnnek el, ezzel együtt pedig jelentősen változhat az adott utca vagy tér kinézete is.
Az egykor legendásnak számító építményeket a történelem viharain túl az adott terület funkciójának átgondolása, új épület felhúzása, illetve állagromlás miatt is bontásra ítélhetik. A fővárosban járva-kelve gyakran egészen furcsa belegondolni, hogy korábban mennyire más lehetett az adott helyszín. Az elpusztult, lebontott ingatlanokat szerencsére a régi felvételekről megismerhetjük.
Budapest egykor híres, lebontott épületei
A második világháborúban számos neves épület olyan súlyosan megrongálódott, hogy a városvezetés az eltüntetésük mellett tette le a voksát. Összeállításunkból kiderül, mi állt a mai Nehru part helyén, melyik házban zajlottak illegális légyottok, illetve hogy mit tartottak a város legszebb klasszicista építményének.
A mai Vörösmarty téren 1873-ra készült el a Német Színház helyén a Haas Fülöp és Fiai szőnyegkereskedő cég részére a Haas-palota. Első két szintjén a szőnyegáruház, a felső három szinten bérlakások kaptak helyet. A második világháborúban bombatalálatot kapott, 1959-ben lebontották. Később a helyén épült fel a ma már szintén nem látható Országos Rendező Iroda székháza.
Fotó: Fortepan/Fortepan/Klösz György felvétele
A mai Blaha Lujza téren 1875-től működött a Népszínház, amelyben városi kezelésű intézményként népszínműveket játszottak. Az épületet a Nemzeti Színház 1908-tól bérelte, 1948-ban a tulajdonába került. A második világháború, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc során is súlyosan megsérült, 1965-ben lebontották, többek között az épülő metróvonalra hivatkozva.
Fotó: Fortepan/Fortepan/Klösz György felvétele
A Regnum Marianum templom a Városligetben állt, a Dózsa György út mentén. 1931-ben szentelték fel, tornyát a Szent Korona másolata díszítette. A II. világháborúban bombatalálat érte, 1951-ben a Felvonulási tér kialakítására és a Sztálin-szobor építésére hivatkozva felrobbantották. A Regnum Marianum katolikus szervezetet is betiltották, ám titokban tovább működött.
Fotó: Fortepan/Ted Grauthoff
A Boráros tér mellett, a mai Nehru part helyén állt a raktárak mellett tároló és átrakodó funkciót ellátó, óriási Elevátor-ház. 1883-ra készült el Ulrich Keresztély tervei alapján, a korban elképesztően modern épületnek számított, földszintjén négy vasúti vágány haladt át. A II. világháborúban megsérült, 1948-ban lebontották.
Fotó: Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
A mai Pollack Mihály téren állt az Ybl Miklós által tervezett Nemzeti Lovarda, oromzatának csúcsát látványos bronz lószobor díszítette. A lovaglócsarnok és az istállók mellett pisztolylövöldét, a kiszolgáló személyzet lakásait és szalont is kialakítottak benne. A háborús sérülések miatt 1948-ban elbontották.
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei
A 19. század második felében épült a Nyugati pályaudvar mellett a félköríves szálló, a kétes hírű Westend-ház (a fotón jobbra). A földszinti üzletsoron kívül lakások is voltak benne, fent prostituáltak fogadták a kuncsaftjaikat. 1978-ban bontották le az épületet.
Fotó: Fortepan/UVATERV
A Lloyd-palota 1828-ban épült a Kirakodó téren (ma Széchenyi István tér) Hild József tervei alapján, a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület megbízásából. Amíg állt, sokan a város legszebb klasszicista építményének tartották. Itt alapították az első pesti tőzsdét, földszintjén kávéház és a Pesther Lloyd című napilap nyomdája működött. A II. világháborúban megsérült, bár nem helyrehozhatatlanul, 1948-ban mégis lebontották.
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei
A mai Március 15., korábbi Városház téren állt a régi pesti városháza. Már a 17. században állt, de 1900-as elbontásáig sok átépítésen esett át, mivel folyamatosan szűknek bizonyult. Harmadik emeletének tervét többek között Hild József dolgozta ki. Az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódóan semmisítették meg.
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
(Borító- és ajánlókép: Népszínház, Elevátor-ház, forrás: Fortepan/Fortepan/Klösz György felvétele, Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény.)
