A 3 legszebb magyar Világörökség része, amit muszáj megnézned - A mi kedvenceink

Az első világháború pusztításai láttán merült fel először egy olyan nemzetközi mozgalom megalapításának gondolata, mely a kék bolygó kulturális és természeti értékeinek megőrzését tűzi ki céljául, továbbá azok megóvásáért jogi úton is lehetővé teszi a globális felelősségvállalást.

Később, miután az asszuáni gát megépítése, ennek következtében pedig az egyiptomi, több ezer éves Abu Simbeli templom elárasztása minden addiginál sürgősebb lépéseket és egy nagyszabású nemzetközi kampányt hívott életre, létrejött az UNESCO Világörökségi Egyezménye, mely a mai napig a legjelentősebb eszköznek számít földünk egyetemes értékeinek fenntartására.

Az 1972-ben alapított szervezethez az évtizedek során 185 állam csatlakozott, közöttük Magyarország is - 1985-ben -, mely mára nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Többek között a következő hárommal, melyeket, ha saját szemeddel szeretnél megbizonyosodni hazánk természeti sokszínűségéről és kulturális gazdagságáról, feltétlenül fel kell keresned.

Ezeréves falak között: a Pannonhalmi Bencés Főapátság

A magyar államiság létrejöttével egyidős monostor, illetve az itt élő bencés szerzetesközösség kivételesen gazdag kulturális és eszmei értékeket őriz, emellett közvetlen természeti környezete is egyedülálló - Pannónia 282 méter magas szent hegye a Kisalföld sík vidékéből emelkedik ki -, így méltán érdemelte ki, hogy 1996-ban, alapításának ezredik évfordulóján felkerüljön a Világörökségi Listára.

A dombon magasodó apátság hű lenyomata hazánk utóbbi ezer évének: a legkülönfélébb építészeti stílusok, többek között a román, a korai és késői gót, illetve reneszánsz elemek keverednek falain kívül és belül, emellett a klasszikus monostorelrendezésnek is az egyetlen ma látható, épen maradt példája.

A kerengő, a középkori ebédlő, a templom, a műhelyek, valamint az írószobák sajátos, misztikus hangulatot árasztanak, melyet tovább fokoz az apátság értékes dokumentumokban gazdag, valamint több mint háromszázezer kötetnek otthont adó könyvtára és levéltára - itt őrzik többek között a legrégebbi írásos magyar nyelvemléket, a Tihanyi Apátság 1055-ös alapítólevelét is.

A monostor ódon falai között mindemellett a képtárat, a metszettárat, a régiségtárat és a kincstárat is megtekintheted, ha azonban a természet is legalább ennyire vonz, érdemes egy nagy sétát tenned az apátság gazdag énekesmadár-állománynak otthont adó, angolkert-jellegű arborétumában, melyben a szerzetesek mintegy négyszáz növényfajt gondoznak. Mielőtt pedig elhagynád Pannonhalmát, érdemes beszerezned egy-két üveggel a híres apátsági borokból is, valamint egy keveset a gyógynövénylikőrrel készített csokoládéból.

Utazás a Föld középpontja felé: az Aggteleki-karszt barlangjai

Az Aggteleki- és Szlovák-karszt határon fekvő barlangrendszer a két ország együttes felterjesztése alapján 1995-ben került fel a Világörökség Listájára. Mindezt elsősorban a felszín alatti világ rendkívül gazdag geológiai értékeinek és az itt fellelhető természeti formák változatosságának köszönheti, továbbá annak, hogy a barlangrendszer viszonylag érintetlen, így szinte sértetlen állapotban lehet megőrizni az utókor számára.

A körülbelül kétmillió évvel ezelőtt kialakult barlangok közül 273 található Magyarországon, többek között a Rákóczi-barlang, a Kossuth-barlang, a Meteor-barlang, a Béke-barlang, valamint a leghíresebbnek számító aggteleki Baradla-barlang.

A régészeti leletekben, barlanglakó és barlangkedvelő állatfajokban, valamint földalatti vizekben és forrásokban gazdag barlangrendszer bizonyos szakaszai sétatúrák, könnyű, közepesen nehéz, illetve nehéz túrák keretében a nagyközönség által is látogathatóak, sőt, ha igazi kihívásra vágysz, a mászókészséget, speciális öltözéket, nem utolsósorban pedig kalandvágyat igénylő extrém túrát is választhatod. Ha pedig szerencséd van, a Baradla-barlang különleges akusztikájú hangversenytermében akár egy komolyzenei barlangkoncertet is elcsíphetsz.

A híres magyar rónaság: a hortobágyi Puszta

A Hajdúság és a Tisza között elterülő hatalmas pusztaság, mely már igen régóta Európa egyik legsajátosabb idegenforgalmi célpontjának számít, nemzetközi szinten sokáig szinte ismertebb és elismertebb volt, mint hazánkban. A leginkább a gémeskutakról, Kukorica Jancsiról és a betyárokról híres vidék 1999-ben került fel az UNESCO Világörökségi Listájára, mégpedig annak alapján, miszerint a Hortobágy egy rendkívül különleges, pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely ritka példája az ember és a természet kölcsönös és harmonikus együttműködésének.

Bár a táj nem sokszínű domborzati viszonyairól és vadregényes környezetéről híres, látnivalókban korántsem szűkölködik. Építészetileg, valamint növény- és állatvilágát tekintve is egyedülálló hazánkban: sajátos népi építészete, a több mint 340 madárfaj, illetve mocsarakból, tavakból és holtágakból álló vízivilága mindenképp megér egy látogatást.

De ugyanez igaz a vidék természetes központjának számító, vérbeli betyárhangulatot idéző hortobágyi Nagycsárdára és környékére is. Ha pedig itt jársz, egy kiadós, magyaros ebéd után a Magyarország leghosszabb kőhídjának számító hortobágyi Kilenclyukú Hidat, valamint a híd közelében épült, csodás körpanorámát nyújtó kilátótornyot sem érdemes kihagynod.

• világörökség
• barlang
• magyar csodák
• Utazás