3 hely, amit látnod kell, mielőtt meghalsz!

A csodás tengerpartok, a türkizkék tengerrel körbevett smaragd szigetek és a távoli vidékek ősi romjai lélegzetelállító látványt nyújtanak, de akkor se fájjon a szíved, ha csak képen láthatod őket.

Vedd célba helyettük a varázslatban szintén nem szűkölködő közeli tájakat - ha nincs ötleted, elsőként a következő hármat!

Erdély gyöngyszeme: Segesvár, Románia

Segesvár rendkívüli középkori erődváros Erdélyben, a Nagy-Küküllő völgyében. Helyén valaha római erődítmény állt, majd a 12. században az idetelepített szász kézművesek és kereskedők alapították a várost, ahol utóbb Vlad Tepes - népszerű nevén Drakula gróf - is meglátta a napvilágot. Szülőházában ma ironikus módon étterem üzemel.

A középkori fellegvárba az óratornyon - az eredeti 14-ből mára megmaradt kilenc vártorony egyikén - át léphetsz be, mely 1360-ban épült a főtorony védelmére, de csak 1604-ben kapott fa óraszerkezetet. Ezt újította fel utóbb Johann Kisrchel, aki a nagy számlapok mellé két, hársfából faragott szoboregyüttest is elhelyezett. Az alakokat, közöttük a Mars hadistent jelképező katonát és az éjszaka két gyertyát tartó angyalt az óramű mozgatja. Segesvár tornyait a kézművescéhek építették a 14. és a 16. század között, így azok rendre egy-egy céh nevét viselik - így lett külön tornya a kovácsoknak és a csizmadiáknak.

A fellegvár déli végében áll a gótikus vártemplom, a Bergkirche, melynek gyönyörű belső terében 15. századi freskótöredékeket láthatsz. A templom fedett falépcsőn közelíthető meg, mely 1642-ben épült, hogy megkönnyítse az eljutást a vártemplomhoz, illetve a dombon álló német iskolához. A várnegyed ma is használatos utcái és házai remek állapotban maradtak fenn.

A keskeny, kockaköves utcák a parányi műhelyek és a vagyonos kalmárok fényűző, rózsaszínre, zöldre és okkerre festett lakóházai között kacskaringóznak. Segesvárt méltán tartják Erdély gyöngyszemének.

Titokzatos folyóparti barlangok: Bulgária sziklatemplomai

A Ruszenszki Lom Nemzeti Park az UNESCO Világörökségi helyszíne, az észak-bulgáriai Ruszétól 20 kilométerre délre, a Ruszenszki Lom-folyó sziklás partján, ahol rengeteg a természetes barlang.

A 13. századtól kezdve a folyó két partján élő remeték és szerzetesek mintegy negyven kápolnát és kolostort, továbbá háromszáz lakócellát vájtak ki a puha mészkőből, és a munkához kiindulásként jobbára a természetes sziklaüregeket használták fel. A 14. században a falakra remekbe szabott festmények is kerültek, melyek maradványait öt sziklatemplomban ma is láthatod - ezek tanúskodnak a tarnovói iskola művészeinek kivételes tehetségéről és szakértelméről. A barlangok egészen a 17. századig lakatlanok maradtak.

A templomok közül a legszebbet Szűz Máriának ajánlották: itt található Iván Alexander cár portréja is. Az úgynevezett lerombolt templomban a cár első feleségét, az utóbb apácának állt Teodórát örökítették meg, míg az eltemetett templomban II. Aszen cár képmása bukkan fel.

A második bolgár birodalmat 1185-ben két fivér, Aszen és Petar alapította, kiknek leszármazottjai egészen 1396-ig uralkodtak. Ebben az időszakban a cárok gyakran patronálták a sziklakolostorokat, cserébe a szerzetesek megörökítették őket templomaik freskóin. A kolostorok különösen védett értékeket képviselnek, már csak azért is, mert a Ruszenszki Lom hajlamos az áradásra - a közelmúltban két ízben, 1979-ben és 2005-ben is elöntötte a barlangokat.

A béke városa: Genf, Svájc

Genf sok mindenről híres: természeti szépségeiről, óráiról, bicskáiról és késeiről, csokoládéjáról, valamint arról, hogy több ENSZ-hivatal központja is itt található. Az Alpok árnyékában megbúvó gyönyörű történelmi város emellett tele van érdekesebbnél érdekesebb műemlékekkel.

A híres Genfi-tóból impozáns magasságba, 140 méterre feltörő Jet d’Eau egyike a város jelképeinek, emellett a Palais des Nations is megér egy látogatást, nem csak fenséges gyűlésterme és hatalmas gyűjteménye, de könyvtára és gondozott parkja miatt is.

Érdemes megnézned az óváros legmagasabb pontján álló középkori székesegyházat, a Vöröskereszt múzeumát, illetve Genf kortárs művészeti múzeumát is. A város méltán híres köztereiről és parkjairól is. A Parc des Eaux Vives sétányai csodálatos rálátást biztosítanak a tó túlsó partján magasodó ENSZ-épületekre és a Népszövetség palotájára. Genf híres fürdőhelye a várostól távolabb, a tóparton található.

A Genfi-tó Nyugat-Európa egyik legnagyobb tava, emellett természetes határt képez Franciaország és Svájc között. Természeti szépsége különleges vonzerőt gyakorolt a romantika képviselőire is, az itt született Rousseau-tól a két költőóriásig, Shelley-ig és Byronig.

A kristálytiszta, azúrkék tófelszín 582 négyzetkilométer, a körülötte fekvő településeket elsősorban hajóval közelítheted meg. Szinte mindegyikük önálló kikötővel rendelkezik.

Cikkünk az 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyv alapján készült.

• erdély
• bulgária
• közeli helyeken
• svájc
• Utazás