3 meseszép hely, amit látnod kell, mielőtt meghalsz!

Bár a nagyvárosok, a múzeumok és kulturális örökségünk tagjai is számos utazót csábítanak magukhoz, a legtöbben azokat a helyeket keresik fel, ahol a természet monumentális ereje és lélegzetelállító szépsége játssza a főszerepet. A következő három épp ilyen.

A világ egy ritka csodája: Pamukkale, Törökország

Pamukkale forrásai és teraszai a természeti világ csodái közé tartoznak, mintegy húsz kilométerre Denizlitől.

Maga a név pamutvárat jelent, a legenda szerint ugyanis a titánok itt terítették ki száradni a pamutot.

A látogatók ma már nem mászhatnak fel ide, a közeli szállodák meleg vizes medencéit viszont annál inkább használhatják. Pamukkale valójában egyetlen hatalmas, szikrázóan fehér szirt, mely mintegy százméternyit zuhan alá a vulkáni fennsíkról, ahonnan minden irányba hévíz tör fel.

A tejszerű kalcium-karbonáttal és egyéb ásványokkal telített víz forró patakokban csobog le a fennsíkról, végig a szirten, miközben teraszokat, természetes vízmedencéket alakít ki, és minden útjába kerülő felületet elborít fehér márványi üledékkel.

Az évszázadok során a szirt mintha egyetlen megkövült, gőzölgő vízeséssé változott volna. A környéken mindenütt a víz bugyogásának és csobogásának hangjait hallani.

Az ősi görögök és rómaiak gyógyító hatást tulajdonítottak a víznek. Ezért Krisztus előtt 190-ben itt alapították meg Hierapolisz városát, mely ma boltívek, oszlopok, hévízi fürdők, templomok és egy nekropolisz lenyűgöző szövedéke. A jó állapotban fennmaradt színházat felújították, kőülésein 15 ezer néző fér el. A várost számos földrengés sújtotta, a 11. századra lakhatatlanná is vált, kiterjedt romjai mégis megérdemelnek egy kirándulást.

Ihletet adó partok: Étretat, Franciaország

Étretat települése a Dieppétől nyugatra és Le Havre-tól északra fekvő normandiai Alabástrom-parton található. Magas, fehérlő szirtjei, a Falais d’Étretat a franciák számára éppoly ismertek, mint a doveri White Cliffs a britek számára.

Étretat a 19. század óta vonzza a művészeket és írókat. Victor Hugo imádta ezt a helyet, akárcsak Guy de Maupassant, aki le is telepedett a faluban, és, bár Courbet, Degas és Matisse egyaránt elzarándokolt ide, hogy megfesse a sziklákat, Étretat-t Alfonse Carr, a La Figaro főszerkesztője tette divatossá a párizsiak körében. A hely még manapság is felkapott nyári üdülőhely, télen azonban visszaváltozik ugyanolyan békés és hangulatos településsé, amilyen mindig is volt - széles sétányai kiürülnek, és tengerpartjain nem jár más, csak néhány magányos kiránduló.

A nyugati szirt, a Falaise d’Aval a puha mészkövet formáló tengermozgás következtében mára roppant boltívként ível át a víz felett. Egy ösvényen felkapaszkodva eljuthatsz a csúcsra, ahonnan pazar kilátás nyílik a sziklaképződményekre, közöttük a híres L’Aiguille-ra - Tűre -, mely hétszáz méteres magasságba tör fel a víz alól.

A keleti szirten, a Falaise d’Amont tetején kis kápolna épült, közelében egy emlékművel, melyet két francia pilótának, Colinak és Nungesser-nek emeltek, akik 1927-ben elsőként kísérelték meg átrepülni az Észak-Atlanti-óceánt, és valahol az itteni partoknál zuhantak le.

Apály idején láthatod a 18. századi osztrigatelepeket is, és a természetes sziklaívek alatt sétálhatsz át egyik partszakaszról a másikra.

Emberalakú hegyek: Montserrat Nemzeti Park, Spanyolország

A montserrati Fekete Szűz kis faszobra, melyet a helybéliek La Moreneta néven tisztelnek, Katalónia szívének legszentebb helyéhez, a montserrati bazilikához, kolostorhoz, illetve búcsújáróhelyhez kapcsolódik. Az egyházi építményegyüttes az azonos nevű, csipkézett hegylánc egyik csúcsán fekszik, ahol egy évszázaddal korábban Spanyolország első nemzeti parkját megalapították.

Bárhogyan is közelítsd meg a kolostort - autóval, gyalog vagy drótkötélpályán -, hihetetlen kép tárul eléd. Az észak felől érkező autósok különösen szép hegyi panorámában gyönyörködhetnek Manresánál. A kis kápolnával és remetelakokkal körülvett kolostort 880-ban alapították, és a 11. században kibővítették. A 15. században Montserrat elnyerte a függetlenségét Rómától, és a híre szélesebben elterjedt a keresztény világban.

A 19. században Katalóniára támadó franciák jóvoltából a kolostor súlyos károkat szenvedett, ám 1844-ben mindent újjáépítettek. Napjaink bencés rendi kolostora ritka kincseket rejteget, múzeumában El Greco, Caravaggio és Zurbarán vallási tárgyú festményeit éppúgy megtalálhatod, mint a modern művészeket, közöttük néhány korai Picassót, valamint ősi egyiptomi és közel-keleti remekműveket.

Köszönhetően La Moreneta katalán kultuszának, valamint a kolostort és a remetelakokat felkereső számtalan látogatónak, Montserrat a turistaipar igazi fellegvára.

Ennek megfelelően hangsúlyos szerephez jutnak az üzleti megfontolások, a térség azonban annyira szemet gyönyörködtető, hogy ez sem tántoríthatja el az utazót.

Cikkünk az 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyv alapján készült.

• törökország
• franciaország
• természeti csoda
• spanyolország
• európa kincsei
• Utazás