100 ezer kereszt csodatévő dombja: hiába rombolták le, másnapra újjáépült - Ma zarándokhely

Litvániában, Šiauliai városától mintegy 11-12 kilométerre található az ország, sőt, talán Európa egyik legmisztikusabb helye, a Keresztek hegye, melynek csodatevő képességéről legendák szólnak. 

A több mint százezer kereszt alatt roskadozó, kisebb domb már messziről furcsa érzést kelt a látogatókban: távolra elhallatszik, ahogy a keresztek közt süvít a szél, a fém- és fafeszületek összeütődnek, a díszes rózsafüzérek csilingelnek. Nem a kísérteties hangzású zajok jelentik azonban az egyetlen furcsaságot. A zarándokhely látványa és története is különleges.

A Keresztek hegye

A Keresztek hegye megjelenik háborúk, felkelések történetében, ősi legendákban, így a számos komplex narratíva közül szinte lehetetlen kihámozni egy hiteles eredettörténetet.

A dombbal kapcsolatosan feljegyzett számos furcsa jelenséget a folklór többek között azzal magyarázza, hogy a magaslat tetején egykor egy templom állt, ahova a helyiek a viharok elől menekültek. Egyszer azonban villám sújtotta a templomot, a borzasztó égiháború pedig homok és szikla alá temette az épületet a benne meghúzódókkal együtt. A helyiek szerint emiatt fordul elő, hogy kísérteties szerzetesek alakjai bukkannak fel a dombon hajnalban. 

Mások azonban ennél varázslatosabb jelenésekről, szentek kinyilatkoztatásairól és szellemekről szóló víziókról számoltak be. Egy, az előzőtől jelentősen eltérő legenda szerint a domb már az 1300-as években fakastély alapja volt, melyet pogány, litván bárók uraltak. A kastélyt német harcos szerzetesek rombolták le, akik az egykori Livonia - ma Lettország és Észtország - keresztény hitre térítését kapták feladatul. A történet szerint a dombot a harcban elesettek sírjaként emelték, így a harcosok szellemei térnek vissza kísérteni éjszaka.

A Keresztek hegyének létrejöttét magyarázó történetek közül azonban az apa meséje a legnépszerűbb, aki a legenda szerint azért állította az első keresztet, hogy halálosan beteg lánya életéért könyörögjön. Az apa imádkozás közben egy női alak vízióját látta, aki arra kérte, emeljen fafeszületet a közeli dombon. A férfi reggel elindult a saját kezűleg faragott feszülettel, majd, amikor visszatért, a lánya az ajtóban köszöntötte egészségesen. A legenda szerint az emberek azóta hagynak könyörgésként kereszteket a dombon. 

Nem mindegyik kereszt származik azonban az imádkozó zarándokoktól. Néhány a feszületek közül a litvánok lázadásának jelképe. Amikor az ország a Szovjetunió keleti blokkjának része volt, a rendszer a kereszténységet sem nézte jó szemmel. Ezért történt, hogy a szovjet vezetés többször is elrendelte a domb megsemmisítését az 1960-70-es években.

A hely letarolása és a feszületek elégetése, összezúzása után azonban másnapra új keresztek jelentek meg a dombon. Azokat, akiket a keresztállításon rajtacsíptek, súlyosan megbírságolták, vagy börtönbe zárták.

A keresztek száma azonban egyre csak gyarapodott: az emberek folyamatosan újabbakat állítottak az éjszaka sötétjében a vallási elnyomás ellen tiltakozva. A Szovjetunió bukását követően a keresztek erdejében többé nem tettek kárt, így azok ma népszerű zarándokhelyként szolgálnak. Nemcsak a keresztények keresik fel azonban a misztikus dombot, de itt-ott zsidó írást vagy éppen a Koránból származó idézeteket is találni.

A Keresztek hegye nem tartozik sem a litván kormány, sem az egyházak szabályozása alá, így bárki meglátogathatja, sőt, saját keresztjét is elhelyezheti. A környéket a városban élő ferences szerzetesek gondozzák, akik jelenleg több mint százezer feszületet, ikont és más vallási jelképet számoltak össze, ám ez folyamatosan gyarapszik. 

Emberi kéz hogy építhetett ilyet?

Számos olyan ókori rom maradt ránk, melyről a kutatók máig nem tudják megfejteni, hogyan is építhették fel. Nézegess meg néhányat a világ legrejtélyesebb helyszínei közül!

• európa kincsei
• litvánia
• kereszténység
• vallás
• zarándok
• csoda
• Utazás