Hol jelent meg Szűz Mária Magyarországon? A 4 áldott helyszín igaz története

A jelenések megtörténtét az egyház is elismerte.

1280640706

FeminaShop

Látogass el a
Femina Shopba!

Megnézem
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az európai vallási kultúrában fontos szerepet játszanak a világ különféle pontjain található kegyhelyek és az ide induló zarándoklatok. Ezeken az utakon a hívők elcsendesedhetnek, erősíthetik Istenbe vetett hitüket, bizalmukat.

A Szűz Mária-jelenések kiemelt jelentőségűek az egyház életében, hiszen a kereszténység legszentebb helyeiként tartják számon azokat a pontokat, ahol Mária megjelent. A beszámolók szerint a történelem során előfordult, hogy csak egy, de néha több - általában katolikus - hívő is megtapasztalhatta Mária jelenlétét. Bár az európai vallási kultúrában a karácsony elsősorban a kis Jézusról szól, érdemes a Szentanyáról is megemlékeznünk, hiszen élete szinte egybefonódik Jézus Krisztuséval.

Arról, hogy a jelenések hitelesek-e, nem a pápa, hanem a területi püspök dönt, és egyben ő is vizsgálja ki a szóban forgó esetet. Ott, ahol az egyház hitelesítette a jelenést, Mária-kegyhelyet állítottak kápolna, bazilika formájában, míg másutt napjainkban is búcsúünnepet szentelnek a Szűzanya tiszteletére. Ismerkedj meg most a leghíresebb, az egyház által hitelesített magyarországi Mária-jelenésekkel!

A Máriagyűdi Kegyhely

A magyar település az egyik legnagyobb és legrégibb búcsújáróhely a Kárpát-medencében. A hívek a hegy alatti forrásnál állítottak szobrot az Istenanyának, a pécsváradi bencések pedig 1006-ban kápolnát emeltek a szobor fölé.

Az első Mária-jelenéshez köthető csodás gyógyulást 1687-ben jegyezték fel - 1737-ben állítólag Batthyány Károly József gróf is Máriagyűdön gyógyult ki csodával határos módon a pestisből -, Scitovszky János pécsi püspök pedig 1846-ban nyilvánította kegyhellyé. 

A máriagyűdi kegytemplomot XVI. Benedek pápa kis bazilika rangra emelte 2008-ban, ami komoly kitüntetés. A településen egész évben közösségi ünnepekkel, búcsúkkal, imádkozással várják a hívőket. Ezen a linken részletesen tájékozódhatsz az aktuális rendezvényekről.

A cikk az ajánló után folytatódik

Légy szabad! - Merj szembemenni az árral!

A Femina Klub áprilisi vendége Lakatos Márk stylist lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az önmagunk elfogadására való törekvésről beszélget. Hogyan szembesüljünk saját korlátainkkal, tökéletlenségünkkel? Hogyan dolgozzuk fel az életünkben felmerülő elakadásokat? 

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. április 22. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A Máriapócs Nemzeti Kegyhely

Feljegyzések szerint a pócsi fogadalmi kegykép - kisebb megszakításokkal ugyan - 1696. november 4-től december 8-ig könnyezett. Ennek tényét Fenessy György egri püspök hivatalosan is elismerte, miután kivizsgálta az eseményt. A kegyképet ezután Bécsbe szállították, ahol több másolatot is készítettek róla, ám ezek egyike sem - beleértve az eredetit is - könnyezett, kivéve azt, amelyiket visszavitték Pócsra.

Az 1715. augusztus 1-jei, 2-i és 5-i könnyezésnek több százan tanúi lehettek. A könnyezést Erdődy Gábor Antal, egri püspök vizsgálta ki, és hitelesítette pár nappal az esemény után. A kegykép továbbra is könnyezett, összesen 18 napig: 1905. december 3-tól 19-ig folyamatosan, majd december utolsó két napján. A könnyezés tényét ezúttal egyházi és világi vegyesbizottság vizsgálta, végül ismét megállapították és elismerték. 

XII. Piusz pápa kis bazilika címmel tüntette ki a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban. A máriapócsi búcsúk és zarándoklatok rendjéről a kegyhely oldalán olvashatsz bővebben.

Máriabesnyő

Az 1750-es években Grassalkovich Antal volt Máriabesnyő grófja, illetve az ország leggazdagabb urainak egyike. A kegyhely történetéből kiderül, hogy a gróf istenfélő, katolikus ember volt, így külön pápai engedéllyel az utazásain egy hordozható oltárnál vehetett részt szentmisén. Grassalkovich Antal úgy határozott, hogy Loreto-kápolnát létesít Magyarországon, mivel csak a gazdag emberek tehették meg, hogy ellátogassanak az olaszországi Loretóba, Szűz Mária názáreti házához. A kegyszobor másolatát hiteles körülmények között ez eredeti kegyszoborhoz érintették, így a szegény nép is részesülhetett a kegyelemből.

1759-ben aztán egy, az építkezésen dolgozó gödöllői kőműves segédmunkás álmában utasítást kapott, hogy ásson ki a romok alól egy elefántcsont Szűz Mária-szobrot. A körülmények kivizsgálása és a megtörténtek igazolása Migazzi Kristóf Antal bíboros érsek nevéhez fűződik. 2008-ban a máriabesnyői kegytemplom XVI. Benedek pápától  megkapta a kis bazilika rangot.

Hercegszántó, Vodica-Máriakert Kegyhely

Hercegszántótól délre található Szentkút, melyet a középkorban Bajkútnak hívtak. A hely múltjáról keveset lehet tudni, a történet szerint az első újkori csodás gyógyulásokat 1792-től jegyzik, amikor is egy Záblóczki János nevű helyi lakos a Szentkútnál nyerte vissza látását. Nem ez volt az egyetlen csoda, egy ember a kút vizében ugyanis háromszor vélte látni nagy fényesség kíséretében Szűz Máriát és a kisded Jézust.

Klobusiczky Péter, kalocsai érsek kivizsgálta az eseményt, 1838-ban pedig felszentelte, és kegyhellyé nyilvánította a helyet. 2008-ban Hercegszántón állították fel a világ legnagyobb Szűz Mária-szobrát, amit Bábel Balázs kalocsai-kecskeméti érsek szentelt fel.

Gyógyulás a szent forrás vizével

Évről évre egyre több turista kerekedik fel, hogy megkeresse és megízlelhesse a szent kutak vizét, melyeknek legtöbbször gyógyító erőt tulajdonítanak. Ha kíváncsi lennél, hol találhatóak, akkor itt a lehetőség, hogy megismerd a magyarországi szent forrásokat!

Legenda lett a csodás gyógyulásból: a magyar kutat máig sokan felkeresik

Nézegess képeket!

Elolvasom

A képek forrása: OrszágAlbum/stuksza, spurca, kallojazmin.

Ezt is szeretjük