Magyar hercegnő mozaikját fedeztük fel Isztambul híres mecsetjében: Törökország gyönyörű látnivalói egymástól nem messze
Isztambulban, Rodostóban és Izmitben lenyűgöző épületeket és magyar vonatkozású helyeket látogathatunk meg.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Isztambul rengeteg gyönyörű látnivalót, kulturális és gasztronómiai élményt kínál, ahogy a két órára található Rodostó vagy Izmit is sok érdekességet rejt. A Török Turizmusfejlesztési és Turisztikai Promóciós Ügynökség által szervezett sajtóúton több magyar emlékhelyet is felkerestünk, zseniális idegenvezetőnk, Hüseyin Kargılı vezetésével egy magyar hercegnő mozaikját is felfedeztük a világ egyik leghíresebb mecsetjében, a Hagia Szophiában.
Isztambul
A Hagia Szophia a IV. században épült, kupolája többször beomlott, az épületet emberi kéz, földrengés és tűz is nemegyszer pusztította. 900 évig templom - itt szentelték meg a magyar Szent Korona alsó részét is -, 500 évig mecset volt, 1934-től múzeumként volt látogatható, a régészek feltárták a falakat borító képeket is, 2020 júliusa óta pedig ismét mecset.
2024. január 15-től az ingyenes belépést 25 eurós belépő váltotta fel. A muszlimok léphetnek be a földszinten található imatermekbe, míg a turisták csak az emeleti galériát látogathatják meg, ahol a vezetett túrák nem engedélyezettek, ahogy a túl sokat mutató ruha, így a rövidnadrág sem, a nők vállat és fejet eltakaró kendőt kell hogy viseljenek.
A Hagia Szophia galériájáról turistaként beláthatjuk az egész mecsetet.
Természetes és mesterséges fények világítják meg a márványt, a mozaikokat és a festett falakat.
A Hagia Szophia galériáján eltörpülnek az emberek.
A galérián megtekinthetjük az emberábrázolásokat is. A földszinten tartózkodók elől az oltár feletti mozaikot is textilponyvákkal fedték el.
A főkupola 31 méter átmérőjű és 55,6 méter magas.
A galériáról páratlan a kilátás az imatérre, és közelről megcsodálhatjuk a mozaikokat - azokat is, melyeket a földszinti látogatók elől ponyva takar. A galérián egy magyar hercegnő, Szent László király lányának mozaikjára bukkanhatsz. Ez a világon a legrégebbi kép magyar asszonyról, és a szakemberek szerint az arcán felfedezhetőek az Árpád-házra jellemző vonások. Piroska áttért az ortodox vallásra, hogy 1105-1106 fordulóján házasságra léphessen a bizánci trónörökössel, Komnenosz II. Jánossal, akit 1118-ban koronáztak császárrá. Az Eiréne (Irén) nevet kapta, nyolc gyermeknek adott életet, köztük a következő császárnak.
Gyakran közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között, szentföldi zarándokokat, magyarországi küldötteket fogadott. Ő alapította Bizánc (Konstantinápoly) egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrátor-kolostort és a hozzá tartozó, ötvenágyas kórházat, ami mintául szolgált a középkori Európa kórházainak. A Pantokrátor-mecset ma is látogatható, reggel csak egy-egy imádkozóba futottunk bele. Szent Piroska vagy Eiréne 1134-ben, a negyvenes évei közepén hunyt el, a római és görögkatolikus egyház is szentként tiszteli, az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját.
Szent Piroska (Eiréne) férjével, Komnénosz II. János császárral, középen a kisded Jézust tartó Madonnával.
A Hagia Szophia mecsettől pár perc séta csak a történelmi Ibrahim pasa palotában 2023-ban megnyílt Hagia Sophia Történeti és Élménymúzeum, ahogy Ahmed szultán dzsámija, vagy ahogy az egész világ ismeri, a Kék mecset, a világ egyik legrégebbi és első hattornyos mecsete. 256 ablakán árad be a fény a több mint 30 ezer csempére, melyek többsége a kék valamilyen árnyalatában játszik. A lábbelit levéve (a nők esetében itt kötelező kendővel takarni a hajat) turistaként is beléphetünk - kivéve imádkozási időkben.
A két híres mecset mellett kihagyhatatlan a Hagia Szophia szomszédságában található Topkapi palota, ami nemcsak a szultánok rezidenciája volt több száz éven át, hanem kormányzati központ is. A 700 ezer négyzetméteren elterülő, csodás kerteket is magába foglaló komplexumban így helyet kapott többek között a központi bíróság, a bank, pénzverde, négyezer főt kiszolgáló, szigorúan ellenőrzött konyha, mecsetek - az egyikben 1517 óta folyamatosan, élőben olvassa egy férfi a Koránt! -, pavilonok, a szultán trónterme, könyvtár és hárem is.
Az utóbbit az ágyasok lakhelyével azonosítják, pedig sokkal több volt annál: a szultán anyjának irányításával itt tanították és képezték azokat a lányokat, akiket az udvar magas rangú vezetőihez adtak felségül. Külföldieknek tilos volt a belépés, Mária Terézia volt az első, aki hosszas egyezkedés után betehette ide a lábát, és később az itt látottak alapján alapított leányiskolát.
A Kék mecsetbe a színes üvegablakokon csak úgy árad be a fény, a kék különböző árnyalataiban játszanak a csempék és a motívumok.
A Kék mecset udvara is lenyűgöző, a napsütésben szinte világít.
A Topkapi palota sétányai a téli hónap végén is zöldben pompáznak.
A palotakomplexumban az egyik legszebb épület az egykori könyvtár.
Kívül-belül kincseket rejtenek az épületek.
A Topkapi palota mecsetei és pagodái is aprólékosan díszítettek.
Páratlan, tengere néző kilátásban is gyönyörködhetünk.
A palota ellátását és biztonságát hivatott szolgálni a víztározó, ami 2013 óta a Tűzoltó Múzeumnak ad otthont, és Széchenyi Ödön előtt is tiszteleg. Széchenyi István kalandvágyó gyermeke az 1860-as években szervezte meg a Pest-Budai tűzoltóságot. Törökországba 1870-ben nyaralni ment, de egy nagy isztambuli tűzvész után a szultán rábízta az isztambuli tűzoltóság felállítását. Ő volt az első keresztény, akit 1880-ban pasai rangra emeltek. 1922-ben bekövetkezett haláláig Isztambulban élt.
Az isztambuli Liszt Intézetben éppen magyar üvegművészek kiállítását csodálhattuk meg. Magyarország és Törökország 2024-ben ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Török-Magyar Kulturális Év keretében Törökország kiemelkedő rendezvényekkel mutatkozik be a magyar közönségnek - és fordítva. A kulturális év a Száz év barátság és együttműködés nevet és a 100 esemény a 100. évfordulón mottót viseli. A programokról bővebben ide kattintva tájékozódhatsz. Aktív a Facebook-, Instagram- és Twitter-oldaluk, a YouTube- és Spotify-csatornájuk is.
Isztambul kihagyhatatlan kulináris kalandokra csábít, csak arra vigyázzunk, a főfogásként tálalt hús- vagy halétel előtt ne együk tele magunkat a főként krém- és zöldségkölteményekből álló mezékkel. Pláne, hogy kell hely az egzotikus desszerteknek is: a tradicionális baklavától a fagyival töltött pisztáciás tésztán át a szezámszósszal és dióval megbolondított sütőtökig.
A Deraliye étteremben felszolgált marhapörkölt hasonló, mint az itthon megszokott. Isztambulban padlizsánpürén tálalták.
A lepény leheletvékony, sütéskor felfújta a levegő, attól tűnik csak nagynak.
A Topkapi palotától nem messze található étteremben a baklava is mesés.
A Sur Balik étteremben megtanultuk, hogy ne lakjunk jól az előételekkel.
A Sirali étterem italspecialitásai a nemzetközi koktélok mellett a török kreációk.
Az előételek között találunk húsosakat, zöldségeseket, krémeket és salátát is.
A Boga steakhouse a finom húsokról híres, de mennyei a pisztáciás tésztájuk fagyival és a diós sütőtök desszertjük is.
Rodostó (Tekirdağ)
A Márvány-tenger partján, Isztambultól 120 kilométerre nyugatra, kétórányi autóútra fekszik Tekirdağ - ahogy a magyar történelemből ismerjük, Rodostó. A városba sok magyar kifejezetten II. Rákóczi Ferenc emlékháza miatt érkezik, ahol Ali Kabul már több mint negyven éve magyarul vezeti végig a tárlaton a hazánkból ide látogatókat.
II. Rákóczi Ferenc a magyar szabadságharc leverését követően előbb Lengyelországba, aztán Franciaországba menekült, majd Törökországba 1717 őszén III. Ahmed szultán meghívására érkezett, aki 1720-ban Rodostót jelölte ki az erdélyi fejedelem és a vele bujdosók lakhelyéül. Élete utolsó 14 évét itt töltötte. A tengerpartra néző, kertekkel övezett, 23 tágas házból ma kettő áll. Az egyik, Rákóczi egykori lakóhelye ma a Rákóczi Emlékmúzeum. Páratlan látványt nyújt az ebédlőterem a korabeli díszítés és festések helyreállításával, továbbá Rákóczi saját kezével faragott trónszékével. Az épület nemcsak a fejedelem otthonaként érdekes, szemlélhetjük úgy is, hogy háromszáz évvel ezelőtt így nézett ki egy török család háza.
A Rákóczi Emlékmúzeum legszebb helyisége az egykori ebédlőterem a fejedelem trónszékével.
Színes üvegablakok szűrik meg a fényt, gyönyörűek a festett, faborítású falak.
Ali Kabul már több mint négy évtizede magyar nyelven tart idegenvezetést a hazánkból érkező turistáknak.
Hasonló, tengerre néző kilátásban lehetett része II. Rákóczi Ferencnek is.
A felújított Csáky házban korszerű múzeumi tárlat fogadja a látogatókat.
II. Rákóczi Ferenc egész alakos szobra a tengerparton, a Béke és Szabadság Parkban. Sait Rüstem török szobrászművész alkotását 1994. július 4-én leplezték le.
A rodostói kebabot vétek kihagyni, ha a Márvány-tenger partján található városban járunk.
Az Etoba étteremben dióval és mézzel tölttött füge desszertet is kóstoltunk.
A Barbare étterem tulajdonosa a francia bortermelő vidédekre jellemző szőlőfajtákat telepített, azokból készült nedűket kínál.
A mentás cékla-eper saláta és a narancsos cukkini elsőre szokatlan párosítás, de mindegyik nagyon ízletes.
A másik, a Csáky-ház korszerű, a történelmi hátteret is bemutató múzeum. Gróf Csáky Mihály II. Rákóczi Ferenc egyik tábornoka, aki a fejedelem halála után a magyar kolónia vezetője volt. Tekirdağ Nagyváros Önkormányzata újíttatta fel, az épület A Török-Magyar Kultúra Házaként üzemel.
Semmiképp ne hagyjuk ki a rodostói kebabot és a sárgaborsólevest (citrommal ízesítve). A Babarbare borétteremben a borok mellett rendhagyó kulináris élményben is volt részünk: a cukkinis-narancsos, továbbá a mentával ízesített céklás-epres saláta is különleges volt, de a prímet a hét órán át készített marhaoldalas vitte.
Izmit
Isztambultól ugyancsak kétórányi autóútra, Kocaeli tartományban, a Márvány-tenger legkeletibb részén, az İzmit-öböl partján található İzmit, amit az ókorban Nikomediának neveztek el. Nem meglepő, hogy a Kocaeli Régészeti és Néprajzi Múzeumban számos érdekes leletet találunk, köztük olyat is, amit a Thököly Imre és Zrínyi Ilona Baráti Társaság egyik tagjának kertjéből ástak ki, míg a hatalmas Dávid-szobrot sokáig a szomszédja földjének mélye rejtette.
Zrínyi Ilona és Thököly Imre emlékhelye az Izmittől nem messze fekvő Karatepe faluban.
Thököly Imre és Zrínyi Ilona 2008-ban nyílt emlékháza a Seka parkban.
A Magyar Nemzeti Múzeum egyik állandó kihelyezett kiállítása Törökországban 96 kiállítási tárgyat mutat be.
İzmitet az ókorban Nikomediának hívták, a Kocaeli Régészeti és Néprajzi Múzeum páratlan leleteket rejt.
Már a belépést követően Herkules hatalmas szobra fogad bennünket.
Ahogy II. Rákóczi Ferenc, úgy felkelésének leverése után mostohaapja, Thököly Imre is az Oszmán Birodalomba menekült, ahova később felesége, Zrínyi Ilona is követte. İzmitben telepedtek le a birtokon, melyet a szultán adományozott nekik és a vele tartó menekülteknek. Thököly Imrének és Zrínyi Ilonának 2008-ban nyílt emlékháza a Seka parkban, az itt látogatható, 96 kiállítási tárggyal büszkélkedő tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum egyik állandó kihelyezett kiállítása Törökországban.
Karatepe faluban a mai napig nagyon büszkék arra, hogy a Virághegyen vagy más néven a Virágok mezején található telken élt Zrínyi Ilona és Thököly Imre, valamint 1500 fős kíséretük. (A házaspár halálát követően a többségük visszatért a hazájába, az utolsó magyarok 1904-ben távoztak.) A faluban emlékhelyet állítottak a tiszteletükre.
Bárhova is utazunk, Törökországban azok se hagyják ki a török kávét, akik nem isznak klasszikus feketét, mert attól eltér az íze és az állaga is, emellett mindenhol szemet gyönyörködtető kis csészékben kínálják. Ahogy a teát is, amiből viszont a hagyományos, fekete teát inkább ne igyuk a lefekvési időhöz közel, ugyanis nagyon erős, élénkítő hatású, válasszuk inkább az almásat.
Nézd meg ezt a cikkünket is:
Törökország rejtett kincsei, amit kevés turista ismer: 7 Isztambulhoz közeli csodahely
Nemcsak Isztambul, hanem a környező városok is tartogatnak meglepetéseket a turisták számára.
Elolvasom
Cover-fotó: Getty Images
A cikkben szereplő fotók: Orbán Violetta
OLVASD EL EZT IS!
