Magyar hercegnő mozaikját fedeztük fel Isztambul híres mecsetjében: Törökország gyönyörű látnivalói egymástól nem messze

Isztambul rengeteg gyönyörű látnivalót, kulturális és gasztronómiai élményt kínál, ahogy a két órára található Rodostó vagy Izmit is sok érdekességet rejt. A Török Turizmusfejlesztési és Turisztikai Promóciós Ügynökség által szervezett sajtóúton több magyar emlékhelyet is felkerestünk, zseniális idegenvezetőnk, Hüseyin Kargılı vezetésével egy magyar hercegnő mozaikját is felfedeztük a világ egyik leghíresebb mecsetjében, a Hagia Szophiában.

Isztambul

A Hagia Szophia a IV. században épült, kupolája többször beomlott, az épületet emberi kéz, földrengés és tűz is nemegyszer pusztította. 900 évig templom - itt szentelték meg a magyar Szent Korona alsó részét is -, 500 évig mecset volt, 1934-től múzeumként volt látogatható, a régészek feltárták a falakat borító képeket is, 2020 júliusa óta pedig ismét mecset.

2024. január 15-től az ingyenes belépést 25 eurós belépő váltotta fel. A muszlimok léphetnek be a földszinten található imatermekbe, míg a turisták csak az emeleti galériát látogathatják meg, ahol a vezetett túrák nem engedélyezettek, ahogy a túl sokat mutató ruha, így a rövidnadrág sem, a nők vállat és fejet eltakaró kendőt kell hogy viseljenek. 

A galériáról páratlan a kilátás az imatérre, és közelről megcsodálhatjuk a mozaikokat - azokat is, melyeket a földszinti látogatók elől ponyva takar. A galérián egy magyar hercegnő, Szent László király lányának mozaikjára bukkanhatsz. Ez a világon a legrégebbi kép magyar asszonyról, és a szakemberek szerint az arcán felfedezhetőek az Árpád-házra jellemző vonások. Piroska áttért az ortodox vallásra, hogy 1105-1106 fordulóján házasságra léphessen a bizánci trónörökössel, Komnenosz II. Jánossal, akit 1118-ban koronáztak császárrá. Az Eiréne (Irén) nevet kapta, nyolc gyermeknek adott életet, köztük a következő császárnak. 

Gyakran közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között, szentföldi zarándokokat, magyarországi küldötteket fogadott. Ő alapította Bizánc (Konstantinápoly) egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrátor-kolostort és a hozzá tartozó, ötvenágyas kórházat, ami mintául szolgált a középkori Európa kórházainak. A Pantokrátor-mecset ma is látogatható, reggel csak egy-egy imádkozóba futottunk bele. Szent Piroska vagy Eiréne 1134-ben, a negyvenes évei közepén hunyt el, a római és görögkatolikus egyház is szentként tiszteli, az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját.

A Hagia Szophia mecsettől pár perc séta csak a történelmi Ibrahim pasa palotában 2023-ban megnyílt Hagia Sophia Történeti és Élménymúzeum, ahogy Ahmed szultán dzsámija, vagy ahogy az egész világ ismeri, a Kék mecset, a világ egyik legrégebbi és első hattornyos mecsete. 256 ablakán árad be a fény a több mint 30 ezer csempére, melyek többsége a kék valamilyen árnyalatában játszik. A lábbelit levéve (a nők esetében itt kötelező kendővel takarni a hajat) turistaként is beléphetünk - kivéve imádkozási időkben. 

A két híres mecset mellett kihagyhatatlan a Hagia Szophia szomszédságában található Topkapi palota, ami nemcsak a szultánok rezidenciája volt több száz éven át, hanem kormányzati központ is. A 700 ezer négyzetméteren elterülő, csodás kerteket is magába foglaló komplexumban így helyet kapott többek között a központi bíróság, a bank, pénzverde, négyezer főt kiszolgáló, szigorúan ellenőrzött konyha, mecsetek - az egyikben 1517 óta folyamatosan, élőben olvassa egy férfi a Koránt! -, pavilonok, a szultán trónterme, könyvtár és hárem is.

Az utóbbit az ágyasok lakhelyével azonosítják, pedig sokkal több volt annál: a szultán anyjának irányításával itt tanították és képezték azokat a lányokat, akiket az udvar magas rangú vezetőihez adtak felségül. Külföldieknek tilos volt a belépés, Mária Terézia volt az első, aki hosszas egyezkedés után betehette ide a lábát, és később az itt látottak alapján alapított leányiskolát. 

A palota ellátását és biztonságát hivatott szolgálni a víztározó, ami 2013 óta a Tűzoltó Múzeumnak ad otthont, és Széchenyi Ödön előtt is tiszteleg. Széchenyi István kalandvágyó gyermeke az 1860-as években szervezte meg a Pest-Budai tűzoltóságot. Törökországba 1870-ben nyaralni ment, de egy nagy isztambuli tűzvész után a szultán rábízta az isztambuli tűzoltóság felállítását. Ő volt az első keresztény, akit 1880-ban pasai rangra emeltek. 1922-ben bekövetkezett haláláig Isztambulban élt. 

Az isztambuli Liszt Intézetben éppen magyar üvegművészek kiállítását csodálhattuk meg. Magyarország és Törökország 2024-ben ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Török-Magyar Kulturális Év keretében Törökország kiemelkedő rendezvényekkel mutatkozik be a magyar közönségnek - és fordítva. A kulturális év a Száz év barátság és együttműködés nevet és a 100 esemény a 100. évfordulón mottót viseli. A programokról bővebben ide kattintva tájékozódhatsz. Aktív a Facebook-, Instagram- és Twitter-oldaluk, a YouTube- és Spotify-csatornájuk is.  

Isztambul kihagyhatatlan kulináris kalandokra csábít, csak arra vigyázzunk, a főfogásként tálalt hús- vagy halétel előtt ne együk tele magunkat a főként krém- és zöldségkölteményekből álló mezékkel. Pláne, hogy kell hely az egzotikus desszerteknek is: a tradicionális baklavától a fagyival töltött pisztáciás tésztán át a szezámszósszal és dióval megbolondított sütőtökig.

Rodostó (Tekirdağ)

A Márvány-tenger partján, Isztambultól 120 kilométerre nyugatra, kétórányi autóútra fekszik Tekirdağ - ahogy a magyar történelemből ismerjük, Rodostó. A városba sok magyar kifejezetten II. Rákóczi Ferenc emlékháza miatt érkezik, ahol Ali Kabul már több mint negyven éve magyarul vezeti végig a tárlaton a hazánkból ide látogatókat. 

II. Rákóczi Ferenc a magyar szabadságharc leverését követően előbb Lengyelországba, aztán Franciaországba menekült, majd Törökországba 1717 őszén III. Ahmed szultán meghívására érkezett, aki 1720-ban Rodostót jelölte ki az erdélyi fejedelem és a vele bujdosók lakhelyéül. Élete utolsó 14 évét itt töltötte. A tengerpartra néző, kertekkel övezett, 23 tágas házból ma kettő áll. Az egyik, Rákóczi egykori lakóhelye ma a Rákóczi Emlékmúzeum. Páratlan látványt nyújt az ebédlőterem a korabeli díszítés és festések helyreállításával, továbbá Rákóczi saját kezével faragott trónszékével. Az épület nemcsak a fejedelem otthonaként érdekes, szemlélhetjük úgy is, hogy háromszáz évvel ezelőtt így nézett ki egy török család háza.

A másik, a Csáky-ház korszerű, a történelmi hátteret is bemutató múzeum. Gróf Csáky Mihály II. Rákóczi Ferenc egyik tábornoka, aki a fejedelem halála után a magyar kolónia vezetője volt. Tekirdağ Nagyváros Önkormányzata újíttatta fel, az épület A Török-Magyar Kultúra Házaként üzemel. 

Semmiképp ne hagyjuk ki a rodostói kebabot és a sárgaborsólevest (citrommal ízesítve). A Babarbare borétteremben a borok mellett rendhagyó kulináris élményben is volt részünk: a cukkinis-narancsos, továbbá a mentával ízesített céklás-epres saláta is különleges volt, de a prímet a hét órán át készített marhaoldalas vitte. 

Izmit

Isztambultól ugyancsak kétórányi autóútra, Kocaeli tartományban, a Márvány-tenger legkeletibb részén, az İzmit-öböl partján található İzmit, amit az ókorban Nikomediának neveztek el. Nem meglepő, hogy a Kocaeli Régészeti és Néprajzi Múzeumban számos érdekes leletet találunk, köztük olyat is, amit a Thököly Imre és Zrínyi Ilona Baráti Társaság egyik tagjának kertjéből ástak ki, míg a hatalmas Dávid-szobrot sokáig a szomszédja földjének mélye rejtette. 

Ahogy II. Rákóczi Ferenc, úgy felkelésének leverése után mostohaapja, Thököly Imre is az Oszmán Birodalomba menekült, ahova később felesége, Zrínyi Ilona is követte. İzmitben telepedtek le a birtokon, melyet a szultán adományozott nekik és a vele tartó menekülteknek. Thököly Imrének és Zrínyi Ilonának 2008-ban nyílt emlékháza a Seka parkban, az itt látogatható, 96 kiállítási tárggyal büszkélkedő tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum egyik állandó kihelyezett kiállítása Törökországban. 

Karatepe faluban a mai napig nagyon büszkék arra, hogy a Virághegyen vagy más néven a Virágok mezején található telken élt Zrínyi Ilona és Thököly Imre, valamint 1500 fős kíséretük. (A házaspár halálát követően a többségük visszatért a hazájába, az utolsó magyarok 1904-ben távoztak.) A faluban emlékhelyet állítottak a tiszteletükre. 

Bárhova is utazunk, Törökországban azok se hagyják ki a török kávét, akik nem isznak klasszikus feketét, mert attól eltér az íze és az állaga is, emellett mindenhol szemet gyönyörködtető kis csészékben kínálják. Ahogy a teát is, amiből viszont a hagyományos, fekete teát inkább ne igyuk a lefekvési időhöz közel, ugyanis nagyon erős, élénkítő hatású, válasszuk inkább az almásat. 

Nézd meg ezt a cikkünket is:

Cover-fotó: Getty Images
A cikkben szereplő fotók: Orbán Violetta

• törökország
• isztambul
• hagia szophia
• kék mecset
• topkapi palota
• szent piroska
• exkluzív
• Utazás