3 titokzatos, ember alkotta csoda

Bár néha megadja magát a pusztítás és a hatalomvágy kísértetének, a kétarcú ember a mai napig megszámlálhatatlan csodát ad a világnak, legyen szó új felfedezésekről vagy épp a művészet és az építészet kincseiről. Így volt ez régen, a következő három különleges hely esetében is.

Isztambul csodája: Kék-mecset, Törökország

A Sultanahmet Camii, vagyis Ahmed szultán dzsámija, a Kék-mecset építése 1609-ben kezdődött, és hét éven át tartott.

A hat kecses minarettel kiegészülő pompás épület a Márvány-tengerre, az Aranyszarv-öbölre és a Boszporuszra tekint, és elválaszthatatlan része Isztambul óvárosának.

A Kék-mecsetet II. Ahmed szultán megbízásából Mehmet Aga tervezte. A kupola belső felét és a boltíveket kalligrafikus szövegek díszítik, a mecset ismertebb nevét mégis a belső falakat elborító, húszezernél is több kék izniki csempének köszönheti. A hatalmas kupola 33 méter átmérőjű, illetve a többi kisebb kupolával és félkupolával együtt négy gigászi pilléren nyugszik, melyek mindegyike 4,5 méter széles. A roppant belső teret 260 színezett üvegablak világítja be, hogy a rajtuk átszűrődő napfény még elevenebbé tegye a csempék kékjét. Az üvegablakok sajnos nem eredetiek, azok ugyanis egy földrengés során kitörtek.

A hat minaret megépítése eleinte komoly felháborodást keltett, ugyanis az egyetlen hatminaretes mecset akkoriban Mekkában állt, így sokak számára úgy tűnt, a szultán túlzottan hivalkodó. A gyakorlatias gondolkodású Ahmed úgy hidalta át a problémát, hogy a mekkai mecsetet egy hetedik minarettel toldotta meg.

A Kék-mecset egész nap látogatható, leszámítva az imádságok idejét. Férfiakat és nőket egyaránt szívesen látnak, amennyiben leveszik a cipőjüket, és illően öltözködnek. A padlót pompás szőnyeg borítja, rajta a mindenütt szétszórt és nem kevésbé gyönyörű imaszőnyegekkel.

Az oroszlán lábainál: Sigiríja erődje, Srí Lanka

Az egykor Srí Lanka fővárosának számító Sigiríja Kászjapa király uralkodásának idején, a Krisztus utáni ötödik században épült egy meredek gránitszirten, és mintegy 370 méter magasságban tör az égbolt felé. Az UNESCO Világörökséghez tartozó Sigiríja a legjobb állapotban fennmaradt ősi ázsiai városközpont, egyszersmind a korabeli fejlett várostervezési törekvések jellemző példája. Sigiríja erődje hason fekvő oroszlán formáját ölti magára, míg a roppant sziklaépítmény bejárata egykor az oroszlán száján és torkán át nyílt. Az oroszlánból mára csak a mancsok maradtak, az állat körvonala azonban még ma is uralja a környező, dzsungellel borított síkságokat. A sziklafal magasságának felénél mindemellett hatalmas, gyönyörűen megfestett nőalak látható.

Sigiríja az otthona egy mértani pontossággal tervezett kertekből, medencékből, szökőkutakból és épületekből álló komplexumnak is. A szikla csúcsáról ma is látható a valaha fenséges királyi medence és trónus, valamint a fényűző palota, az utak és a kertek maradványa.

A vízi kert a korai hidraulikai megoldások bámulatos tárháza, mely a felszíni vízelvezetéstől a talajerózió kiküszöbölésén át mindenről gondoskodott, miközben hűtőrendszereket, díszkutakat és fürdőmedencéket is magában foglalt. A mesterséges tó 12 duzzasztógáttal épült, míg a vízi kertekben további medencéket, valamint a nagy pavilon körül kis szigeteket alakítottak ki. A gravitációt és a nyomáskülönbséget hasznosító vízellátó rendszer máig üzemképes.

Homokba temetett ősi kultusz: Edfu, Egyiptom

Az edfui templom az ókori Egyiptom legjobb állapotban fennmaradt, Karnak után pedig az ország második legnagyobb temploma, melyet hat Ptolemaiosz alatt, Krisztus előtt 237 és 57 között építettek, és Hórusznak, a sólyomfejű istennek ajánlottak. Az egyiptomiak hite szerint a templom arra a helyre épült, ahol Hórusz és Széth gigászi harca lezajlott. A templom kétezer esztendeig a homok alá temetkezett, csupán egyik oszlopának csúcsa tűnt elő a felszín alól. E látható részéből számos építőkövet elhordtak, ám ettől eltekintve a feltárás során tökéletes állapotban leltek rá a templomra.

A belső templomban egy három méter magas, fekete márványból faragott Hórusz-szobor található, de emellett maga a csarnok is monumentális, méreteit és a falfelületet díszítő faragványok tekintetében egyaránt. A csarnokon túl egy második, kisebb csarnok vezet a Nílus kamrájához, ahonnan a papok a tiszta, szent vizet vették.

E csarnokon túl, az áldozati csarnok, majd az előcsarnok után egy szentély következik, ahol négy méter magas gránitszentély áll - ez a templom legősibb ereklyéje. A szentélyt kamrák, sírok és egyéb helyiségek veszik körül, melyek némelyikét Ozirisz istennek vagy az oroszlántestű Mehitnek ajánlották.

Cikkünk az 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyv alapján készült.

• törökország
• különleges épület
• ázsia
• afrika
• világjáró
• templom
• egyiptom
• Utazás