Ha Budapest növény, állat, illat lenne... - Izgalmas ötletelésre hív a Vármúzeum új kiállítása

Vajon az országnak egyetlen fővárosa van? Nem valószínűbb-e, hogy mindünk fővárosa különbözik egy kicsit? Ezt az izgalmas kérdést veti fel Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma új, magával ragadó kiállításában, mellyel a városegyesítés 150 éves évfordulójának eseménysorozatához kapcsolódik.

Budapest számomra a büszkeség, a dac, a szabadság városa. Egyszerre jelen van benne a Várnegyed eleganciája, a júliusi betontenger égető forrósága, a Római-part fesztelensége és a bulinegyed hajnali ledérsége. A fullasztó szigetkörök, a demonstrációk hangzavara, a világmegváltó órák a rakparton, a gyors szerelmek, a szétszéledő örök barátságok, a gurulós bőröndök ütemes kattogása vasárnap este, a találkozásba előre belekalkulált késés, a fonódó álmosító zötykölődése, de a földalatti ünnepélyessége is. És az „ultranyárspolgár gesztusok: cipőt levenni, dohányozni csak a gangon” - ahogy Térey János írta Átkelés Budapesten című novellakötetében. A budapestiség ezerarcú fogalom, mindenkinek mást jelent, sőt, talán az egyén életében sem állandó: folyton változó benyomásokból születik meg.

Budapest-hatás a BTM Vármúzeumban

Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2023. május 5-én nyitotta meg A Budapest-hatás – Fővárosi kötődések és identitások című kiállítását, mely a városegyesítés 150 éves évfordulójának egyik kiemelt eseményeként csaknem egy évig, 2024. március 31-éig lesz látogatható. A Népessy Noémi kurátori koncepcióján alapuló kiállítás nem egyszerű tárlat, inkább egy izgalmas kérdésfelvetés: hányféle fővárosa lehet egy országnak, és mennyiben különbözik az én Budapestem a tiédtől?

A múzeum által teremtett világban a látogató megannyi szubjektív impressziót kap a budapestiségről, hol közelít, hol távolít ez az összbenyomás a saját magunk alkotta képtől. Az ember azon kapja magát, hogy egyszer egyetértően bólogat, máskor értetlenkedve rázza a fejét, vagy csak csendben hallgatja mások Budapestjét, közben pedig lépésről lépésre kirakósként állnak össze az apró darabkák saját budapestiségünk újraértelmezéséről. A kiállítás keresi a közös tudást, a mélyben rejtőző kapcsolódást, de szerencsére nem kíván pontot tenni a mondat végére, és ez az egyik fő érdeme - a távozás után sem hagy nyugodni, ezernyi kérdést vet fel, hogy tovább gondolkodtasson, hol vagyunk mi a városban, hol van a város az életünkben, mit jelent nekünk Budapest.

A Budapest-hatás tárlatának első helyszíne egy, a Barokk csarnokban felállított hatalmas dobozinstalláció, amely tematikus filmhíradók és filmrészletek révén hangolja rá a látogatót a sokszínű kiállításra. Temérdek apró képkocka tárul egyszerre az ember szeme elé, ez az ingergazdagság pedig máris egy tudatalatti szubjektív válogatásra készteti, ahogy azt a szüntelenül áramló város mindennapjaiban megszokhatta.

A dobozból kilépve csakhamar a kiállítás gerincét képező 41 interjúval találja szembe magát a látogató, melyek által formák, rétegek rajzolódnak ki előtte. Egy lenyűgöző Duna-installáció mentén követhetők végig az egyéni Budapest-történetek. Mennyiben jelent mást Budapest egy óbudai régiségkereskedőnek, egy sváb hagyományőrzőnek, egy cukrászdinasztia tagjának, egy péknek vagy egy rockzenészek? Betekinthet a néző számos egyéb között Pataki Ágnes modell és filmproducer, Csőre Gábor színész, Oltai Kata művészettörténész, Pál Marci aktivista, de az Auguszt és a Gundel család tagjainak fővárosába is. Az interjúk követése közben a látogatók mellett versek sorai folynak el szimbolikusan a Duna vizével.

Bár teljesen más perspektívából mutatkozik meg a város a rózsadombi villából, az újbudai kollégiumból, Békásmegyerről, Csepelről vagy Újpestről nézve, a sokszínűség atmoszférájában minden véletlenszerű részlet helyet talál. Ez az élmény, a Budapest-hatás a civil és ismert városlakókat is összeköti. A kiállítás „storytelling” része azon kérdés köré épül, milyen identitásokat alakítanak ki a különböző történetek a lakóközösségek, városrészek, kapcsolatok révén.

A határtalan sokszínűség nem új trend, a Buda, Pest és Óbuda egyesülésével kialakult, majd 1950-re mai méreteit elérő Nagy Budapest a befogadás városaként lett otthona a különböző nemzetiségű, etnikumú és bármely vidékről betelepülő embereknek, akik mind-mind hozták magukkal kultúrájukat, szokásaikat, nézeteiket is.

Valószínűleg a kiállítás egyik legbájosabb és legizgalmasabb eleme az a pont, ahol az utca embere is megszólal. Mintha egy városi padon ülve hallgatnánk bele véletlenszerű járókelők diskurzusába, de közben már saját válaszokon törjük a fejünket. Neked milyen a város illata, színe, milyen állatként vagy növényként képzelnéd el Budapestet? Folytatásként interaktív módon el is mondhatja a véleményét a közönség, sőt, elhelyezheti élete főbb állomásait is Budapest térképén.

A tárlatban mindvégig összefonódik a megkapó hétköznapiság a fennkölt, múzeumi nosztalgiával. A Budapesti Történeti Múzeum Újkori Várostörténeti Osztálya gyűjteményéből válogatott tárgyak, a nagyváros eltérő időmetszetekben rögzített, távcsövön keresztül megfigyelhető panorámái a történelmi és kulturális örökséget mutatják be, miközben egy félreeső teremben a plafonról lógó fejfedők és a falat borító cipőrengeteg formabontó módon keresi Budapest további arcait. A sapkák, sisakok alá állva jellemző hangok, zajok, zenék szólalnak meg, míg a falra illesztett cipők különféle élethelyzeteket idéznek meg.

A kiállítás közönsége csak kapkodja a fejét a már-már hipnotikus ingergazdagságban, ahol varázsütésre szavakból mondatok, látványból érzések, életképekből történetek lesznek. Minden résztvevő a saját Budapest-képével, viszonyulásaival érkezik, amelyet az impressziók befogadásával fokozatosan átértékelhet, továbbgondolhat, megerősíthet vagy árnyalhat. A tárlat ereje éppen abban rejlik, hogy pont olyan inspiráló, szabad, nyitott és sokféle, mint maga Budapest.

A Budapest-hatás – Fővárosi kötődések és identitások című kiállítás 2024. március 31-éig látogatható, a részletek a múzeum hivatalos oldalán találhatók meg. A tárlat kurátora Népessy Noémi történész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, társkurátora Horváth Péter, az Óbudai Múzeum történész-muzeológusa, történészszakértője pedig Perényi Roland történész, a Kiscelli Múzeum igazgatója. A BTM Vármúzeum programkínálata is kifejezetten színes, bizonyos alkalmakkor budapesti legendák nyomába eredhet a látogató, máskor szervezett természetjáráson vehet részt, vagy épp elképesztően izgalmas eszmecseréket hallgathat a Nekem Budapest... sorozat keretében Kadarkai Endrével és beszélgetőtársaival arról, kinek mit jelent a főváros. Kihagyhatatlan programsorozat!

Olvass tovább! A Deák téri betűcsempék titkai

A különleges betűcsempék a felújítás után is fontos díszei a megállónak. De azt már kevesebben tudják, milyen feliratot rejtenek.

(Borító- és ajánlókép: Getty Images Hungary.)

• budapest
• budapest látnivalói
• múzeum
• kiállítás
• Utazás