A büdös város Budapest szélén, ahol az első magyar bankrablás is történt: kabaréba illő jelenet bontakozott ki
Újpest története rengeteg izgalmat tartogat, többek között egy abszurd jelenetbe torkolló bankrablás is ide köthető.

UjpestVaroshazaFotoThalerTamas
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Budapest híres műemlékeit turisták tömkelege keresi fel szabadsága alatt, ám a főváros történelme még annál is sokkalta színesebb és érdekesebb, mint amit nagy vonalakban ismerünk belőle. Különösen igaz ez kevésbé frekventált kerületeire, amelyek méltatlanul szorulnak háttérbe a belvárosközpontú utazások idején.

Az 1840-ben Rákospalotától elvált, majd önálló településsé alakult Újpest kezdetben kietlen, később egyre forgalmasabb utcái egészen izgalmas történetek tanúi lehettek a múltban. Sokan talán nem is sejtenék, mennyi élet rejlik a szürke falakban és a legegyszerűbb utakban is. A hosszúlépés.járunk? két alapító sétavezetője, Koniorczyk Borbála és Merker Dávid Hosszúlépés a körúton túl című könyvében a IV. kerület érdekes történeteibe is beavatja az olvasókat.

Újpest és az első magyar bankrablás

A település határában 1846-ban kiépült vasútvonal lehetővé tette az ugrásszerű növekedést, gombamód szaporodtak a gyárak, egyre több munkás költözött a vidékre, mely 1907-től városi rangot is kapott. Előszeretettel nevezték ekkoriban Kis-Amerikának a helységet, hiszen az olvasztótégelyben senki nem bírt nagy családi múlttal, mindenki csak ideköltözött, mígnem a társaság egy sokszínű közösséggé kovácsolódott.

1911 augusztusában Babits Mihály is a városba költözött, aki gimnáziumi tanárként helyezkedett el Újpesten, amelyet ekkoriban még poros, burkolatlan utak, akadozó ivóvízellátás, hiányzó utcanévtáblák jellemeztek. A híres író mindössze egy évig maradt, az első adandó alkalommal elhagyta a várost.

A települést, ahol minden nyers volt, és valódi. Ahol a feljegyzések szerint a bőrgyárakból áradó orrfacsaró dögszag a mindennapok részévé vált, ám ahol az egykor Szúnyog-szigetként emlegetett Népsziget egyre több lehetőséget rejtett magában. Nem csoda, hogy egy évtizeddel később Illik Viktor legendás halászcsárdája is itt nyílt meg: friss halakból és a Duna vizéből készült a halászmester messze földön híres halászleve, amiért oly sokan útra keltek, hogy cigányzenészek talp alá való muzsikája mellett elfogyasszák azt a folyó hangulatos partján.

Az első magyar bankrablás története

A 19. századi Újpest közbiztonsága azonban hírhedten rossz volt, olyannyira, hogy a kisebb bűncselekményekkel már nem is foglalkoztak, teljesen reménytelen lett volna a felderítésük. A helyzet csak akkor látszott rendeződni, amikor a Belügyminisztérium közbelépésére kiterjesztették a fővárosi rendőrség hatáskörét. Az Árpád út forgalmas, nyüzsgő főutcává vált, boltokkal, kávéházakkal, szabókkal, bankokkal, csörömpölő villamossal, lármával. Ebben a környezetben történt meg Magyarország első bankrablása, amely az utólagos beszámolók szerint burleszkbe vagy kabaréba illő jelenetként játszódhatott le.

1908 októberében ugyanis két munkásruhát viselő férfi lépett be a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Árpád úti fiókjába, amely egy elegáns, szecessziós épületben kapott helyet. Az országban még nem volt ismerős a bankrablás fogalma, legfeljebb detektívregényekben találkoztak vele az emberek, így állhatott fel a meglepő és abszurd jelenetbe torkolló szituáció.

A két férfi, Antosevics Gyula és Piasovszki József a fiókvezetővel kívántak beszélni, aki a komolynak vélt ügyfeleket szívélyesen fogadta hatszemközt. Látogatói azonban revolvert és tőrt kaptak elő, majd a következő szavakkal fenyegették meg Devellák Károlyt: „Ön vagy most azonnal kifizet nekünk negyvenezer koronát, vagy halál fia”.

A cikk az ajánló után folytatódik

A fiókvezető Devellák kétségbeesetten közölte a bűnözőkkel, hogy ennyi pénzt nem tart az irodájában, csak a kinti pénztárból tudja odaadni a követelt összeget. A bankfiókban ugyancsak megismétlődött a félelemkeltés, miközben a pénztáros akkurátusan leszámolta a szükséges pénzt. Negyvenezer korona azonban még itt sem állt rendelkezésre papírpénzből, így az előzékeny dolgozók az összeg nagy részét végül bezsákolt ezüst aprópénzben adták oda.

A zsákok kicipelése azonban meglehetősen nehéz feladatnak bizonyult, mivel a rablókra váró bérkocsi több házzal arrébb állt. Végül még a fiókigazgató is beszállt a munkába, és segített a zsákok felpakolásában. A dolgozók csak az első sokk után értesítették a mindössze két sarokkal feljebb található rendőrkapitányságot.

Bár a hírlapok profiknak állították be a bűnözőket, akik előre kitervelt és részletesen kidolgozott módszerrel végezték dolgukat, az igazság az, hogy egyetlen nap alatt a csendőrök kezére kerültek a menekülő rablók, akik gyakorlott, hidegvérű, ravasz külföldi haramiák helyett egyszerű vendégmunkások voltak. A szemtanúk, a túlzottan gáláns borravaló miatt gyanakvó bérkocsis és a csendőrök közbenjárásával végül a vasúttal távozó férfiakat hamar elfogták, csak a Nógrád megyei Kisterenyéig jutottak el. Devellák Károly a tárgyaláson azonban tömör és támadhatatlan magyarázattal szolgált az előzékenységére: „Ceruzákkal nehéz Browning revolverekkel szembeszállni.”

Cikkünkben Koniorczyk Bori és Merker Dávid Hosszúlépés a körúton túl című kötetét ajánlottuk.

szakacskonyv

Senki sem jár úgy Budapesten, mint Koniorczyk Borbála és Merker Dávid. A tematikus városi séták műfajteremtőiként töviről hegyire ismerik a várost. Mára védjegyükké vált, sodró stílusukban és lefegyverző tudás birtokában vezetnek minket végig Budapest újabb négy, ismertnek hitt városrészén.

Második könyvük is magával ragadó, izgalmas történetfolyam. Soraik nyomán beszélni kezdenek a mára szoborrá merevedett hírességek és az elfeledett kisemberek. Az üres terek megtelnek rég nem hallott zsibongással, színesre vált a fekete-fehér mozgókép. Kényelmesen ülsz? Akkor indulhat a séta!


Kiadja a 21. Század Kiadó.

Ára 7490 forint.

Ady és Kosztolányi lakása

Ady Endre, Kosztolányi Dezső háza ma csendben beolvad a szürke betonrengetegbe, sokan talán nem is tudják, hol is éltek pontosan az irodalom nagyjai.

(Képek: Wikipédia/Thaler Tamas, Fortepan/Jurányi Attila, Soós Bertalan, Tamás Katalin.)

Ezt is szeretjük