Így nézett ki a Blaha Lujza tér 1900-ban: érdekes látni a jól ismert környéket a régi fotókon
Az elmúlt évszázadban rengeteget változtak a forgalmas budapesti közterek, érdekes megnézni a Blaha egykori arcát is.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A tavalyi év nagy híre volt a fővárosban, amikor átadták a felújított Blaha Lujza teret. A rég várt megújulást követően egy ligetes-fás találkozóhelyként álmodták újjá a teret, a célszerűséget is szem előtt tartva. Izgalmas azonban visszatekinteni a múltba, talán sokan fel sem ismernék a közteret a régi fotókon.
Budapest rengeteget változott az elmúlt 150 évben: az 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött főváros egyre terjeszkedett, épült, kerületeinek száma egyre nőtt, 1950-ben 22-re, 1994-ben 23-ra bővült. A jól ismert területek arca egy-másfél évszázaddal ezelőtt teljesen másképp nézett ki, egy érdekes világ tárul fel, ha a Fortepan válogatásába olykor belekukkant valaki.
A Blaha Lujza tér régen
A VIII. kerületben található Blaha Lujza tér régóta az egyik legforgalmasabb pontja a fővárosnak, köszönhetően központi elhelyezkedésének, a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésének, a 4-es, 6-os villamosnak, a kettes metrónak és számtalan buszjáratának. A téren híres építmények sora állt: a Népszínház, az EMKE vagy a Corvin Áruház neve sokaknak ismerősen csenghet. Sokszínű, érdekes arca már száz éve is nyilvánvaló volt a fővárosban közlekedőknek.
A Blaha Lujza tér látványát 1870-es évekbeli megépülésétől kezdve meghatározta a Nemzeti Színház egykori épülete, csaknem egy évszázadon át. A tér impozáns és élettel teli volt.
Fotó: Fortepan / Fortepan
Központi elhelyezkedése miatt forgalmas csomópontnak számított már az 1900-as évek elején is. A nyüzsgést fokozta az üzletek sokasága, a színház, a vásárok. Az Est-pavilonnál is sokan összegyűltek az 1935-ös képen.
Fotó: Fortepan / Jurányi Attila
Az 1926-ban megnyitott Corvin nagyáruház eredeti palotahomlokzatára már kevesebben emlékezhetnek, noha egészen 1966-ig fontos látványeleme volt a térnek a neoklasszicista épület.
Fotó: Fortepan / UVATERV
A tér meghatározó épülete volt az 1894-ben megnyílt EMKE kávéház is. A kor legnépszerűbb zenés szórakozóhelyei közé tartozott. Neve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rövidítése, melynek tagja volt a kávéház alapítója. 1956-ban lerombolták, ám később újraépítették.
Fotó: Fortepan / UVATERV
A 19. század végétől kezdve élénk villamosforgalomtól volt hangos a belvárosi köztér. A 4-es, 6-os mellett a metróépítkezés előtt a Rákóczi úton is több járat zötyögött az utakon.
Fotó: Fortepan / Fortepan
A világháború, majd az 1956-os forradalom is alaposan megtépázta Budapest köztereit, több épület megrongálódott a harcok során.
Fotó: Fortepan / Rózsa László
A 60-as években a metróépítkezések helyenként alapjaiban változtatták meg a főváros képét: a Blaha különösen átalakult. A legnagyobb áldozatot a Nemzeti Színház pompás épülete jelentette.
Fotó: Fortepan / UVATERV
A felújításra szoruló színházat hirtelen bontották el a metróépítkezésre és az azt követő talajmozgások romboló hatására hivatkozva. Mint utólag kiderült: más terveket követve megelőzhető lett volna a robbantás, ezért sokan a színház elleni támadásnak vélték a radikális döntést.
Fotó: Fortepan / Pálinkás Zsolt
Miután a színházat a földdel tették egyenlővé, a legfontosabb látványelemmé a Corvin Áruház vált. 1966-ban alumíniumborítást kapott a díszes homlokzat, erre a látványra már sokan emlékezhetnek. Csak 2018-ban bontották vissza a felújításnál.
Fotó: Fortepan / Szepesfalvy Gábor
(Borító- és ajánlókép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei.)
