Ilyen volt a metrózás 50 évvel ezelőtt: ellenőrök helyett modern kapuk várták az utasokat
Így utazott a tömeg a metrón a 70-es évektől.


- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Mi Argentína fővárosa? 8 kérdés a világ földrajzából, ami sokakat megizzaszt
- Villámgyors KRESZ-teszt: megelőzhetsz egy balra kanyarodó gépkocsit, ha ezt a táblát látod?
Az M3-as metró felújítása lassan a végéhez közeledik, a tervek szerint idén májusra a Kőbánya-Kispesttől Újpest-központig tartó, megújult vonalat birtokba veheti az utazóközönség, amit bizonyára már sokan várnak. A kék metró már csaknem ötven éve áll a Budapesten közlekedők szolgálatában, izgalmas története a 70-es évekig nyúlik vissza.
Az észak-déli metróvonal építése 1970-ben kezdődött, az első, Deák Ferenc és Nagyvárad tér közötti szakaszát 1976 szilveszterén adták át. 1990-re állomásainak száma húszra bővült, forgalmi hossza pedig 16,4 kilométer, ezzel a budapesti hálózat leghosszabbjának számít.
A budapesti metrózás régen
Természetesen nem a 70-es évek végén indult el a föld alatti közlekedés Budapesten: a főváros büszkélkedhet az európai kontinens első elektromos föld alatti vasúti vonalával, az 1896-ra megépült Millenniumi Földalatti Vasúttal, amely az M1-es vagy sárga metrót jelenti. Az M2-es, kelet–nyugati vagy közismert nevén a piros metróvonal első szakaszát a mai Örs vezér tere és a Deák tér között ugyancsak átadták már 1970-re. Érdekes látni, milyen modern állapotok fogadták az utasokat ötven évvel ezelőtt a metróállomásokon.
(Borító- és ajánlókép: Fortepan / Fortepan/Album057.)
OLVASD EL EZT IS!

- budapest
- magyarország