A kis görög félszigetre a mai napig nem teheti be nő a lábát: még a nőnemű állatok is ki vannak tiltva

Számos olyan hely van a világon, ahol még mindig nagyon komolyan veszik az akár több évszázados szabályokat, ez leginkább a vallási közösségekre és elszigetelt kultúrákra jellemző. Ezeket nemcsak az ott élőknek, hanem másoknak is tiszteletben kell tartani.

A Görögország északi részén található Athosz-hegy nevű félszigeten is már több mint ezer éve szigorú szabályok szerint élnek az emberek. A Szent hegynek is nevezett terület ortodox vallási központ, azonban nem zarándokolhat el ide bárki: csak a férfiakat engedik be.

Így vált fontos vallási központtá az Athosz-hegy

A félszigetet már az ősidőkben is lakták, majd az ókori görög mitológiában is felbukkant, Athos az egyik gigász volt, aki kihívta a görög isteneket harcolni. Athos egy hatalmas sziklát dobott Poszeidónra, amely az Égei-tengerbe zuhant, és az Athosz-hegy lett belőle. A történet egy másik változata szerint Poszeidón a hegyet használta a legyőzött óriás eltemetésére. Vallási szerepe akkor vált jelentőssé, amikor a legendák szerint Szűz Mária Szent János evangélista kíséretében hajózott Joppéból Ciprusra, hogy meglátogassa Lázárt. Amikor a hajó az akkori pogány Athos felé tartott, kénytelen volt lehorgonyozni. Mária kiment a partra, és a hegy csodálatos és vad természeti szépségétől elragadtatva megáldotta, és az üdvösség menedékhelyének nevezte azok számára, akik üdvözülni akarnak. Ezután egyre több szerzetes telepedett le itt, azonban a vallási háborúk miatt sok keresztény templomot már az ókor végén leromboltak.

Ennek ellenére a félsziget nem veszítette el vallási kultúráját, és a középkor során is sorra telepedtek le itt a szerzetesek a világ minden tájáról, folyamatosan újabb kolostorokat építettek. Hogy megőrizzék a rendet és az itt élők csak a hitükkel tudjanak foglalkozni, szigorú szabályokat hoztak, amiket életük végéig be kellett tartaniuk. Ezekben az időkben Szent Antal számított a szerzetesek vezetőjének a félszigeten, a szabályokat is ő fogadta el 970-ben, amiken azóta sem változtattak, így már több mint ezer éve az itt élők életének meghatározó része. 

A szigorú előírások szerint az itt élőknek nem lehet semmilyen értékes tárgyuk, minden szerzetessel egyformán kell bánni, és nem szabad megkülönböztetni őket a születési helyük alapján, valamint mindenkinek követnie kell a 4. században kialakult keleti ortodox vallást. Egy szabályuk szerint nem teheti be egy nő sem a lábát a félszigetre, de még az 500 méteres közelében sem tartózkodhatnak nőneműek, ez pedig nemcsak az emberekre, hanem még az állatokra is vonatkozik. Még az Athosz-hegy bejáratánál is van egy nagy tábla, amely leírja a legfontosabb szabályokat, köztük, hogy a „nők belépése teljesen tilos”.

Ezért nem közelíthetik meg a félszigetet nők

A félszigeten húsz kolostorban nagyjából kétezer szerzetes él, és még azoknak a férfiaknak is szigorú ellenőrzéseken kell átesniük, akik zarándokként szeretnék meglátogatni a vallási helyszíneket. A hitük szerint a szerzeteseknek fontos, hogy szent életet éljenek, és egy nő bűnre viszi a férfit. Úgy vélik, hogy a hitük kulcsa a tiszta elme, és még egy nő látványa is bűnös gondolatokhoz vezethet, ezért inkább távol tartják maguktól őket.

A görög kormány évekig próbálta megváltoztatni ezt a törvényt, hogy lehetővé tegye a nők számára, hogy meglátogassák ezt a helyet, de nem járt sikerrel. 2008 januárjában körülbelül ezer görög nő szegte meg a nőkre vonatkozó tilalmat a vitatott területek miatti tiltakozás során, de nem sikerült érvényesíteniük az akaratukat. 2017-ben még az egyenlőségről szóló törvényt is megalkották a nők tilalmának feloldására, de az Athosz-hegy szerzetesei tovább védik vallási szabályaikat, így a mai napig csak a férfiak léphetnek be ide. 

Kvíz: mennyire emlékszel a görög mitológia isteneire? 

A történelemórákon sok szó esett a görög istenekről - vajon mennyire emlékszel rájuk?

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• görögország
• vallás
• szerzetes
• kolostor
• érdekességek a világból
• európa
• Utazás