A bolygó 3 elképesztő, földöntúli erdője
Bár mindegyik különös varázzsal bír, nem egyformák. Vannak olyanok is, melyeknek az egész világon nem akad párja.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Egy erdei séta, tegye azt meg a vándor a világ bármely részén, különös spirituális erővel bír. Az apró neszek, a természet ezernyi teremtményének jelenléte, az élet tiszta, érintetlen közelsége sajátos varázzsal keríti hatalmába a lelket. A következő, a Világörökség listájának is részét képező erdőkre ez még inkább igaz.

Jakusima
Osun-Oshogbo erdő
Babérerdő

A hegyek ezeréves fái: Jakusima cédruserdeje, Japán

A Rjúkjú-szigetvilág északi peremén, a Jaku-sziget belsejében elterülő Jakusima gazdag állatvilágot rejt, mintegy 1900 fajjal és alfajjal. Többségük a sziget közepén elterülő magas hegyekben él. A csaknem 2000 méter magas Jakusima Japán déli részének legmagasabb hegye. A vidéken számos további 1800 méter fölötti csúcs található, melyeket 1000 méternél magasabb hátságok vesznek körül.

A területnek nagy jelentőséget ad a köznyelvben sugiként ismert őshonos japán cédrusok jelenléte, melyek közül számos példány ezerévesnél is öregebb: az ennél fiatalabb egyedeket kosuginak, az idősebb, akár 3000 éves fákat pedig jakusuginak nevezik. A hagyomány szerint a Jaku-sziget hegyei spirituális értéket képviselnek, a jakusugikat pedig szent fákként tisztelik. A sziget 16 olyan emlősfajjal büszkélkedhet, melynek több alfaja is kizárólag Jaku szigetén, illetve Jakun és a szomszédos Tane-szigeten őshonos.

A jelenlévő 50 madárféle közül négy fajt is - közöttük a bársonyos torkú vörösbegyet és a japán galambot - nemzeti örökséggé nyilvánítottak. A terület 1993 óta része a Világörökségnek.

Az afrikai istenek ligete: Osun-Oshogbo szent erdő, Nigéria

Az Oshogbo külvárosában található Osun-Oshogbo szent liget sűrű erdeje az eredeti szálerdő utolsó maradványai közé tartozik Dél-Nigériában. A joruba istenek közé tartozó Osun termékenység-istennő lakhelyeként tisztelt liget és az itt kanyargó folyó környéke szentélyekkel, oltárokkal, szobrokkal, Osun és más istenek tiszteletére készített műtárgyakkal van tarkítva.

A szent liget, mely a joruba identitás szimbóluma, valószínűleg az utolsó ilyen hely a joruba kultúra történelmében. A liget emléket állít az egykori szokásnak, miszerint minden falu mellett szent ligetet jelöltek ki. A liget 0,75 négyzetkilométernyi körülkerített területet jelent Osun külvárosában, az Osun-folyó partján.

A hívők szertartási ösvényeken közelíthetik meg az Osunnak és más joruba isteneknek állított 40 szentélyt, valamint a kilenc kiemelt kegyhelyet a folyó partján. Az erdő - mint egy élő, illetve letűnt civilizáció bizonyítéka, illetve ezek hagyományaihoz kapcsolódó örökség - 2005-ben került fel a Világörökség helyszíneinek listájára.

Az utolsó babérerdő: Laurisilva, Madeira, Portugália

Az 1999 óta a Világörökség részének számító madeirai babérerdő egy mára gyakorlatilag kihalt növénytársulás utolsó természetes maradványa. Számos feltárt fosszília utal arra, hogy a földtörténeti harmadkorban - körülbelül 15-40 millió évvel ezelőtt - Dél-Európa nagy részét babérerdők borították, de az eredeti óriási erdőségek mára az Azori- és Kanári-szigetekre, illetve Madeirára szorultak vissza.

A 270 négyzetkilométeres Madeirai Természetvédelmi Rezervátum 150 négyzetkilométer területű babérerdeje a legnagyobb ilyen jellegű társulás, és igen jó állapotú állományának közel 90%-a eredeti, ősi erdő. A madeirai babérerdő különleges értékét adja legalább 66, a szigeten őshonos edényes növényfaj, valamint az olyan, szintén őshonos ritka állatfajok, mint például a madeirai babérgalamb.

A völgy mélyén elterülő ősi erdők, vízesések és sziklák a csodálatos látványon kívül egyedülálló ökológiai értéket képviselnek. A sűrű növényzet megköti a párát, egyensúlyban tartja a mikroklímát, és a felhalmozott vízkészletekből vízellátó rendszereket táplál.

Cikkünk a Partvonal Kiadó Világörökség című könyve alapján készült. Képek:  sci-cultura.com, madeirawalking.com.

Ezt is szeretjük