A 3 legszínpompásabb arborétum itthon

Ha nincs kerted, de végre ki akarsz szabadulni a betondzsungelből, vagy egyszerűen csak friss levegőre és a szebbnél szebb növények közé vágysz, látogass el hazánk leggyönyörűbb, legszínpompásabb arborétumaiba. Például a következőkbe, melyek ősszel is képesek elkápráztatni.

A legidősebb növények rejteke: Budai Arborétum

Bár fővárosunk nem kimondottan nagy zöldövezeti területeiről híres, Budapest szívében is rejtőzik egy gyönyörű kert, a hat hektáron elterülő Budai Arborétum. A Corvinus Egyetem Kertészeti Karának budai campusa körül, a Gellért-hegy déli lábánál elterülő parkban a friss levegő mellett a csodálatos növények illatát is magadba szívhatod.

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma 1640 fás szárú dísznövényfajnak és fajtának, több száz hagymás virágnak és mintegy 250-féle egyéb évelő dísznövénynek ad otthont.

Területét korban és jellegben két elváló részre osztja a Ménesi út: az Alsó és a Felső Kertre. A Felső Kertet az 1800-as évek végén kezdték el telepíteni, így vannak fái, melyek száz évnél is idősebbek. Olyan kuriózumok találhatók itt, mint az ország legöregebb perzsafája és libanoni tölgye, és a különleges kínai páfrányfenyőt is megcsodálhatod.
Az Alsó Kertet később népesítették be, korábban a Kertészeti Tanintézet kísérleti telepe és üvegházai kaptak itt helyet. Védett fekvésének és kialakításának köszönhetően olyan különösen melegigényes növények is megélnek itt, mint például a kínai kenderpálma, a japánnaspolya, az örökzöld liliomfa vagy a szobaarália.

A rododendronok birodalma: Jeli Arborétum

Leginkább különleges rododendronbokrairól híres Magyarország egyik legnagyobb kertje, a Jeli Arborétum, mely Vas megyében, Kám község határában terül el, mintegy 107 hektáron. Kialakítása gróf Ambrózy-Migazzi István nevéhez fűződik, aki 1922-ben kezdte el a fenyőfélék, tuják, tiszafák, babérmeggyek, buxusok, madárbirsek és borbolyafélék telepítését.

A második világháború pusztítása azonban a kertet sem kímélte, és a gróf halála után több ritka növényt is a teljes megsemmisülés fenyegetett. Szerencsére azonban a 1960-as években a botanikusok és erdészek folytatták a telepítést, és a következő évtizedekben csodálatos tájkörzeteket alakítottak ki.

Ezek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán erdőtípusait, melyeknek földrajzi adottságai hasonlóak hazánkéhoz. A kert ma igazi virágkorát éri, a több tíz éven át tartó munka meghozta gyümölcsét: több mint ötven fenyőféle és 39 nyírfajta várja az idelátogatókat, utóbbiak különösen szépek az őszi hónapok gúnyájában.

Égig érő fák otthona: Gödöllői Arborétum

A Gödöllői Arborétumot 1902-ben alapították 190 hektáron azzal a céllal, hogy meghonosítsák a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat.

A telepítéseket 1914-re fejezték be, a következő évtizedekben pedig a területet már Magyarország legjelentősebb növénykertjeként tartották számon.

A második világháború viharai sajnos a gödöllői kerten is végigsöpörtek, és súlyos károkat okoztak faállományán. A Jeli Arborétumhoz hasonlóan itt is a hatvanas évek hozták a fellendülést, amikor is az Erdészeti Tudományos Intézet megkezdte telepítési programját.

Mára így 130 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve cserje otthonául szolgál az arborétum, melynek területe közel 350 hektárra nőtt. Csodálatos akácok, fekete-, vörös- és erdei fenyők, kocsányos tölgyek várják az idelátogatókat, melyek között sétálva úgy érezheted magad, mintha egy elvarázsolt erdőbe csöppentél volna. A kerthez tartozó díszfaiskolában pedig a különleges dísznövények, fenyők, különféle cserjék és cserepes növények közül akár meg is vásárolhatod a neked tetszőt.

Képek: budaiarboretum.uni-corvinus.hu; www.orszagalbum.hu, stuksza.

• kert
• arborétum
• magyar csodák
• Utazás