5 hely, ami el fog tűnni a Föld színéről

Az utóbbi évtizedek állandó éghajlati változásai miatt nem csupán a levegő hőmérséklete emelkedik folyamatosan, de a számtalan negatív következmény közé tartozik a jégtakarók olvadása, az óceánok szintjének emelkedése, egyes területeken pedig a beláthatatlan következményekkel járó szárazság állandó jelenléte is. Míg azonban mindez hosszútávon fenyegeti bolygónk jövőjét, vannak helyek, melyek hatására igen rövid időn belül eltűnhetnek a Föld színéről. Bár a folyamat lassítható, a következő tájak különösen veszélyeztetettek.

Egyre kevesebb van belőlük: az Arktisz tavai

A globális felmelegedés által legveszélyeztetettebb területek közé tartoznak az Arktisz, vagyis az Északi-sark körüli területek tavai. Bár főként a Jeges-tenger teszi ki nagy részét, az Arktiszhoz tartoznak Alaszka, Kanada, Norvégia, Izland vagy akár Oroszország bizonyos szárazföldi területei is. E vidékeken napjainkban is számos csodálatos tó nyújt lenyűgöző látványt, melyek közül azonban az elmúlt évtizedekben csak ezen a területen több mint 120 tűnt el.

A nagy mennyiségű víz - a tudósok szerint - annak következtében tudott elszivárogni, hogy a tavak alatt elterülő, korábban állandóan fagyott talaj a meleg következtében felengedett. Természetesen annak, hogy e vizek megszűntek, számtalan élőlény pusztulása is velejárója volt, mely többek között azért is óriási veszteség, mert e vidék rendkívüli élővilágának egy része az egész világon csak itt található meg.

Az olvadó sziget: Grönland

A jég olvadása igen nagy mértékben veszélyezteti Földünk legnagyobb szigetét, Grönlandot is. Grönland földrajzilag ugyan Észak-Amerikához, politikailag azonban a Dán Királyság fennhatósága alá tartozik, ahol számtalan természeti kincs, valamint sajátos állatvilág várja a kalandvágyó utazókat: többek között jegesmedvék, lemmingek, sarki rókák vagy például narválok, mely emlősök körülbelül fele itt él.

E szigeten az olvadási folyamat kis mértékben, ám fokozatosan gyorsul. Az előrejelzések szerint 8°C-os hőmérséklet-emelkedés mellett Grönland szigetének teljes egésze eltűnhet, hatására emellett körülbelül hat-hét méterrel nőne az átlagos tengerszint bolygónkon. Emiatt Hollandia vagy akár Florida területe is fokozatosan víz alá kerülne.

Már csak néhány évtizedig látható: kapruni gleccser

A jég, így a gleccserek olvadása nem csak hazánktól távoli, de Magyarországhoz közeli helyeken is megfigyelhető, és szintén óriási veszélyt rejt magában.

A téli sportok népszerű központjának számító kapruni gleccser - mely Ausztriában található - évtizedeken belül eltűnhet a hőmérséklet folyamatos növekedése miatt. 2003-ban például a jégfolyam háromezer méter feletti részein is nagy mennyiségben volt jelen az olvadékvíz, holott ez általában csak a 2500 méter körüli magasságokban figyelhető meg, ott is csak akkor, ha melegebb napok köszöntenek az Alpok lankáira.

A gleccserek olvadása az Alpok mellett minden magashegységben megfigyelhető a világon: a Himalájában napjainkig több mint kétezer gleccser tűnt el véglegesen a Föld felszínéről. A jégfolyamok olvadásának egyik nagy veszélye, hogy a hatalmas mennyiségű olvadékvíz pusztító árvizeket, földcsuszamlásokat okozhat.

Veszélyeztetett kulturális kincs: Lamu óvárosa

A klímaváltozás számos műemléket is pusztulással fenyeget. Az UNESCO Világörökség listájára 2001-ben került fel a Lamu-szigeten található óváros, Lamu, mely Kenya legősibb települése. Ha ideutazol, egy valódi, ősi afrikai kultúrával ismerkedhetsz meg, nem beszélve a csodálatos építészeti emlékekről, melyek az egész világon egyedülállónak számítanak.

Azonban ez a gyönyörű, festői szépségű hely is óriási veszélynek van kitéve, hiszen az Indiai-óceán, melynek szintje a globális átlaghőmérséklet növekedésével folyamatosan emelkedik, már évtizedeken belül elöntheti a varázslatos szigetet - ezáltal Afrika felbecsülhetetlen történelmi emlékeit is örökre elnyelné a víz.

A kiszáradás határán: Aral-tó

Az időről időre előkerülő, félelmetes műholdfelvételek az egykor óriási fokozatos eltűnésének drámai bizonyítékai. A sós tó felszíne az 1960-as években - mikor még bolygónk negyedik legnagyobb tavának számított - 68 ezer négyzetkilométer volt, ez a szám azonban 2003-ra alig több mint 18 ezerre csökkent. Bár megmentésére komoly erőfeszítéseket tesznek, a kiszáradási folyamat sajnos már nem visszafordítható.Aral-tó

Üzbegisztán és Kazahsztán határvidékén a kiszáradt tómeder mindenütt siralmas látványt nyújt, mely szintén elrettentő példa a globális felmelegedés végzetes következményeire.

• világörökség
• természeti csoda
• veszélyeztetett hely
• afrika
• világjáró
• Utazás