Az ősi warik hatalmas birodalmat építettek ki bedrogozott sörrel: így szövetkeztek másokkal

Hajdanán Peru partvidékén uralkodott a wari törzs, akiknek birodalma az Andok déli részén feltehetően i. sz. 600-1000 között működhetett. Egy nemrég publikált tanulmány szerint a törzs különös módját választotta annak, hogy szövetkezzen másokkal, méghozzá kábítószerrel kevert alkoholos itallal kínálták vendégeiket.

Az Antiquit folyóiratban megjelent kutatás sokakat meglepett, eddig nem volt arra utaló bizonyíték, hogy a warik partikat rendeztek volna a szomszédos törzsekkel, hogy pszichedelikus italozással erősítsék meg politikai és gazdasági kapcsolataikat.

A warik erős söre

A quilcapampai régészeti feltárások során egy wari „sörfőzdében" pszichoaktív hatással bíró növényi maradványokra bukkantak. Úgy tűnik, hogy az ősi törzs a sörét bódító magvakkal fűszerezte meg. A terület nagyjából 1100 évvel ezelőtt adott otthont egy dél-perui wari falunak, és a rendkívül száraz időjárásnak köszönhetően maradhattak fenn ilyen jó állapotban a régészeti leletek.

Az 5% alkoholtartalommal bíró chicha alkoholos ital elkészítéséhez használt Schinus molle, azaz a perui borsfa elszáradt bogyóira bukkantak. Ezt a nedűt jelenleg is szokás fogyasztani a dél-amerikai országban. Ám a gyümölcsök között az Anadenanthera colubrina, a vilca nevű növény pszichoaktív magvaira is rátaláltak, ami azt mutatja, hogy a vallási és politikai elit a vilcát hallucinogén szerként használhatta az ókori Dél-Amerikában.

Quilcapampa területére feltételezhetően még a 9. század végén telepedett le pár család a wari anyaföldtől északabbra, és ők fedezhették fel a sör és a magőrlemény pszichedelikus kombinációját. Minden bizonnyal ezt a különleges élményt másokkal is szerették volna megosztani, és rájöttek arra, hogy ezzel megerősíthetik birodalmukat.

Testen kívüli élményt okozhatott az egyveleg elfogyasztása, hiszen ugyan emésztve veszít erejéből a növény magja, tudósok szerint a chichába elkeverve különböző kémiai folyamatok zajlódhattak le, amiknek köszönhetően még úgy is „beütött”. Az emésztés elnyújthatta az élményt, kedélyesen el lehetett ilyen bódult állapotban akár beszélgetni is.

Quilcapampa, a buliváros

Ugyan a chicha alapanyagaként szolgáló borsfa a környéken is nőtt, a vilcamagokat az Andok keleti részéről kellett áthozniuk lámakaravánok segítségével. Valószínűleg Quilcapampa apró települése központi szereppel bírhatott az időszakban, ahol olyan bitang erős chichát ihattak az érkezők, amit máshol nem. A wari törzsnek fennmaradtak a festett ivóedényei is, amiken itt-ott az Anadenanthera colubrina fa ábrázolása látszódik a jellegzetes maghüvelyekkel.

Már korábban is gyanakodtak a régészek, hogy a warik használhatták a vilcát, de arra eddig nem volt bizonyíték, hogy a chichához adták hozzá. Ez egy fontos mérföldköve lehet annak, hogy jobban megértsék, hogyan zajlott egykor a kereskedés és a szövetkezés a vidéken - a warik minden bizonnyal hatalmas lakomákat szervezhettek, ahol a vendégek delíriumos mámor közepette ismerkedhettek meg egymással és a másik kultúrájával. A közös spirituális élmény pedig szoros kapcsolatokat eredményezhetett.

Azonban nem mindenki szerint ennyire egyértelmű az összeköttetés a chicha és a vilca között, Ryan Williams, a chicagói Field Museum kurátora úgy tartja, még hiányosak a bizonyítékok ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni. Még tovább folynak a kutatások az ügyben, hogy mindent eldöntő bizonyítékot találjanak arra, hogy tényleg drogos sörrel építették-e birodalmukat a warik.

Különös pigmeus törzs él az őserdő mélyén

Afrikában különböző pigmeusok élnek, a baka törzs tagjai hegyesre csiszolt fogaikról ismerhetőek fel.

(Cikken belüli képek forrása: Getty Images Hungary, Conlee, C., Kellner, C., Walker, C., & Noriega, A. (2021). Early imperialism in the Andes: Wari colonisation of Nasca. Antiquity, 95(384), 1527-1546. doi:10.15184/aqy.2021.118 CC BY 4.0, borítókép forrása: Getty Images Hungary)

• peru
• törzs
• őslakó
• drog
• alkohol
• sör
• kereskedelem
• Terasz