Baj lesz? - Furcsa kezdeményezésekre ad alapot az új alkotmány

Magyarország új alaptörvénye kimondja, a felnőtt gyerekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről, ahogy hamarosan azt is - már ha a kormánytöbbség nem hátrál meg -, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti, a család alapja pedig a házasság, illetve a szülő-gyermek kapcsolat.

Mint az utóbbi elmúlt pár hétben kiderült, e két, az ellenzék által többször is vitatott passzus már most bonyodalmakat okoz, két szervezet is erre hivatkozva állt elő - nagy vihart kavart - ötleteivel.

Az alaptörvényre hivatkozva perelt az idősotthon

2013 januárjában jött a hír, hogy az alaptörvényre hivatkozva pert indított egy hódmezővásárhelyi idősotthon több lakójának hozzátartozója ellen, mert a családtagok nem segítenek anyagilag, a bent lakó idősek pedig nem tudják kifizetni a havi térítési díjat. Az otthonnál az alaptörvény azon passzusára hivatkoztak, amely kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek szüleikről gondoskodni.

- Olyan esetben, ami álláspontunk szerint gyakran előfordul, ha a gyermek képes arra, hogy szülőjét eltartsa, és így a térítési díjat teljes összegben kifizesse, szeretnénk ezt az igényt érvényesíteni - közölte Kiss Zoltán ügyvéd.

A lakók már csaknem 24 millió forintos díjtartozást halmoztak fel, a perekben érintett hozzátartozók pedig azzal védekeztek, hogy nincs pénzük támogatni idős szüleiket.

Etikát csak az tanítson, aki házas

Az idősotthon pere után nem sokkal egy másik, nagy vihart kavart javaslatnál is az új alkotmány - egyelőre még csak leendő - passzusára hivatkozott az érintett szervezet.

A javaslattal a Magyar Szülők Országos Szövetsége állt elő, melyben azt kérték, csak olyan ember taníthasson etikát az iskolában, aki egyebek mellett házas, és van saját gyermeke.

Keszei Sándor elnök az atv.hu-nak adott interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan derülhet ki egy pedagógusról az az ő ajánlásuk és véleményük szerint, hogy valóban feddhetetlen, és a kért paramétereknek megfelel, azt a választ adna: ezt a meghatározást tulajdonképpen a családvédelmi törvényből vették, ami meghatározza, hogy csak az a család, ahol egy férfi és egy nő házasságába született gyerek van - ez a passzus fog átkerülni az új alkotmányba, a szerk.

Bár a Magyar Szülők Országos Szövetsége visszavonta javaslatát, a bíróság pedig nem adott igazat az idősotthonnak, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás az Index cikke szerint úgy döntött: jelezni fogja a jogalkotónak, hogy a vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálata szükséges annak érdekében, hogy az alaptörvényben foglalt kötelességet a mindennapi életben is érvényesíteni lehessen, hiszen most az országban működő idősotthonok súlyos veszteséget termelnek a közösségek számára, mert az intézmények nem tudnak eredményesen fellépni a teljes térítési díjak megfizetése érdekében.

Mi lesz az abortusszal?

Már ez a két ügy is jelzi, hogy vannak, akik valóban komolyan veszik az alkotmányba lefektetett passzusokat. Ez a nők szempontjából a fentiek mellett azért is probléma, mert az alaptörvénybe bekerült az is, hogy a magzat életét a fogantatástól védelem illeti meg.

Jogvédők már tavaly januárban figyelmeztettek, hogy ebből baj lehet, Orbán Viktor miniszterelnök viszont azt ígérte: nem hoz változást az abortusz szabályozásában, hogy az új alkotmány a magzatot a fogantatástól védi.

A Patent Egyesület erre úgy reagált, megelégedéssel nyugtázzák, hogy nem kívánják szigorítani az abortusz jelenlegi szabályozását, aggódva állapítják meg ugyanakkor, hogy szándékuknak ellentmond saját cselekedetük, amennyiben, engedve a kereszténydemokrata nyomásnak, alkotmányba foglalják a magzati élet védelmét.

- Ha ugyanis az új alkotmány védeni rendeli a magzati életet annak fogantatásától kezdve, ráadásul ugyanazon mondaton belül, melyben az élethez és emberi méltósághoz való jogot deklarálja, bármely arra jogosult állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy az állapítsa meg a jelenleg hatályos
magzatvédelmi törvény alkotmányellenességét. Ez pedig nagy valószínűséggel azt eredményezné, hogy a bíróság kötelezi a jogalkotót a jelenlegi szabályozás szigorítására.

Az új alkotmányt a vitatott passzussal együtt ezután elfogadta a kormánytöbbség, és bár eddig még senki nem kezdeményezett eljárást az alaptörvényre hivatkozva, kérdés, hogy ez a jövőben is így marad-e.

• abortusz
• belföld
• új alaptörvény
• Terasz