6,5 óránál többet alszol naponta? Káros is lehet a kutatók szerint

A jó éjszakai alvás több okból is fontos. Segíti szervezetünket regenerálódni és megfelelően működni, valamint jobb mentális egészséghez és számos egészségügyi probléma - köztük a szívbetegségek és a cukorbetegség - kockázatának csökkentéséhez kapcsolódik. Azt is kimutatták, hogy az elégtelen alvás összefügg a kognitív hanyatlással és olyan betegségekkel, mint az Alzheimer-kór.

De a több nem mindig jobb, ahogy egy nemrégiben végzett tanulmány megállapította. A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának kutatói publikáltak egy kutatást, amely szerint a túl kevés alváshoz hasonlóan a túl sok alvás is összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlással.

A túl sok alvás kognitív károsodáshoz vezethet?

A kutatócsoport azt szerette volna megtudni, hogy az idő múlásával mennyi alvás kapcsolódik a kognitív károsodáshoz. Ehhez átlagosan 100 idősebb felnőttet vizsgáltak meg, akik a 70-es éveik közepén vagy végén jártak, és négy-öt éven keresztül nyomon követték őket. Vizsgálatuk idején 88 embernél nem mutatkoztak demencia jelei, míg 12 személynél kognitív zavar jelei léptek fel.

A vizsgálat során a résztvevőket arra kérték, hogy végezzenek el egy sor közönséges kognitív és neuropszichológiai tesztet. Ezekből a tesztekből származó eredményeiket egyetlen pontszámba vonták össze, amelyet a preklinikai Alzheimer kognitív összetett (PACC) pontszámnak neveznek. Minél magasabb a szám, annál jobb a kogníciójuk az idő múlásával.

Az alvást EEG-vel mérték, amelyet a résztvevők a homlokukon viseltek alvás közben, négy-hat éjszakán át. Ez az EEG lehetővé tette a kutatók számára, hogy pontosan mérjék az agyi aktivitást, ami megmondja nekik, hogy valaki alszik-e, vagy sem (és mennyi ideig), és mennyire volt pihentető az alvás.

Bár az alvást csak egy szakaszban mérték a vizsgálat során, ez mégis jó visszajelzést adott a kutatócsoportnak a résztvevők normál alvási szokásairól. Az első éjszaka alatt az EEG némileg megzavarhatja az alvást, mivel az embereknek idő kell ahhoz, hogy hozzászokjanak a berendezéshez. Az alvás a következő éjszaka általában visszatér a normális kerékvágásba. Ez azt jelenti, hogy ha a második estétől kezdve nyomon követik az alvást, az jól tükrözi az ember normál alvási szokásait.

A kutatók más tényezőket is figyelembe vettek, amelyek befolyásolhatják a kognitív hanyatlást - ideértve az életkort, a genetikát és azt, hogy egy személynél voltak-e a béta-amiloid vagy tau fehérjék jelei, amelyek mindkettő összefüggésben állnak a demenciával.

Mik az eredmények?

Összességében a kutatók azt találták, hogy az éjszakai 4,5 óránál kevesebb és több mint 6,5 óra alvás - a rossz minőségű alvás mellett - a kognitív hanyatlással jár együtt. Érdekes módon az alvás időtartamának a kognitív funkciókra gyakorolt hatása hasonló volt az életkor hatásához, amely a kognitív hanyatlás kialakulásának legnagyobb kockázati tényezője.

Az alváshiány is kognitív hanyatlást eredményez

Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy az alváshiány összefügg a kognitív hanyatlással. Például egy tanulmány kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik alvászavarokról, például álmatlanságról vagy túlzott napközbeni álmosságról számoltak be, nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknél nem. Más kutatások kimutatták, hogy azoknak, akiknek rövid alvási ideje van, magasabb a béta-amiloid-szintje az agyukban - ez általában megtalálható az Alzheimer-kórban szenvedők agyában.

A kutatók nem tudják biztosan, hogy az alváshiány miért kapcsolódik a kognitív hanyatláshoz. Az egyik elmélet szerint az alvás segít agyunkban kiüríteni a napközben felhalmozódó káros fehérjéket. E fehérjék némelyike - mint például a béta-amiloid és a tau -, úgy gondolják, hogy demenciát okoznak.

Tehát az alvás nem megfelelő minősége megzavarhatja agyunk azon képességét, hogy megszabaduljon ezektől. Kísérleti bizonyítékok is alátámasztják ezt. Ezek azt mutatják, hogy akár egyetlen éjszakai alvásmegvonás is átmenetileg növeli a béta-amiloid szintjét az egészséges emberek agyában.

De kevésbé világos, hogy a hosszú alvás miért kapcsolódik a kognitív hanyatláshoz. Korábbi tanulmányok is összefüggést találtak a túl sok alvás és a kognitív teljesítmény között. De a legtöbben arra hagyatkoztak, hogy a résztvevők maguk számoljanak be arról, mennyi ideig alszanak éjszaka - ami azt jelenti, hogy az adatok kevésbé pontosak, mintha EEG-vel mérnék az agyi aktivitást.

Mégsem ideális a 8 óra alvás?

A tanulmány eredményeiben az a meglepő, hogy az alvás optimális időtartama sokkal rövidebb, mint a korábbi publikációkban. A kutatás kimutatta, hogy a 6,5 óránál hosszabb alvás idővel kognitív hanyatlással jár - ez alacsony szám, ha figyelembe vesszük, hogy az idősebb felnőtteknek hét és nyolc óra közötti alvás javasolt minden éjszaka.

Előfordulhat, hogy nem feltétlenül az alvás hossza számít, hanem az alvás minősége, ha a demencia kialakulásának kockázatáról van szó. Ez a tanulmány például azt is kimutatta, hogy a kevesebb „lassú hullámú” alvás - a helyreállító alvás - különösen befolyásolta a kognitív károsodást.

Számos tényező játszhat szerepet

Azt sem tudjuk megmondani ebből a tanulmányból, hogy a hosszú alvási időtartamok egymástól függetlenül megjósolhatják-e a kognitív hanyatlást. Lényegében nem zárhatjuk ki, hogy a 6,5 óránál tovább aludt résztvevőknél esetleg már nem voltak olyan kognitív problémák, amelyek demenciára utaló agyi elváltozásokkal jártak, amelyeket a tesztek nem vettek észre. 

Bár a kutatók óvatosan viszonyultak a demenciával kapcsolatos tényezőkhöz, a hosszabb alvóknak más, már meglévő állapotai is előfordulhattak, amelyek hozzájárulhattak kognitív hanyatlásukhoz, amelyeket nem vettek figyelembe. Ez magában foglalhatja például a rossz egészségi állapotot, a társadalmi-gazdasági állapotot vagy a fizikai aktivitás szintjét. Mindezek a tényezők együttesen megmagyarázhatják, hogy a hosszabb alvás miért volt összefüggésben a kognitív hanyatlással.

Számos tényező befolyásolhatja alvásunk minőségét és azt, hogy tapasztalunk-e kognitív hanyatlást. Bár egyes tényezők nem megelőzhetők (például a genetikai hajlam), a jó éjszakai alvás mellett számos dolgot tehetünk, hogy csökkentsük a demencia kialakulásának valószínűségét. Ilyen például az edzés és az egészséges táplálkozás. Habár a kutatók azt sugallják, hogy van egy optimális alvásidő - 4,5 és 6,5 óra között minden éjszaka -, az alkalmankénti hosszabb alvás nem valószínű, hogy károsítaná az agyat.

5 betegség, aminek a rizikóját növeli az alvászavar: a szív működésére is káros hatással van

A rossz alvás jelentősen károsítja a szervezet egészségét, súlyos betegségeket okozhat.

Képek: Getty Images Hungary

• alvás
• egészség
• tanulmány
• kutatások
• demencia
• alvászavar
• Terasz