Nem úgy hatnak a szobanövények az egészségre, ahogyan hittük - A NASA-tól ered a mítosz

Kiderült, hogy a szobanövények nem javítják hatékonyan a beltéri levegőminőséget.

Szobanövények hatása
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az otthonokban és irodákban elhelyezett cserepes növények nem javítják hatékonyan a levegőminőséget - állapították meg a philadelphiai Drexel Egyetem kutatói, akik több évtizednyi kutatási eredményt átvizsgálva jutottak arra a megállapításra, hogy egy egyszerű szellőztetés messze túlszárnyalja a szobanövények teljesítményét, ha a beltéri levegő megtisztításáról van szó.

- A növények csodásak, ám nem képesek elég gyorsan megtisztítani a beltéri levegőt ahhoz, hogy tényleges hatással legyenek az otthoni vagy irodai környezet levegőminőségére - idézte az Eurekalert tudományos hírportál Michael Waringet, az egyetem munkatársát. Waring és egyik doktorandusza, Bryan Cummings 30 év kutatómunkáját felölelő tucatnyi tanulmányt vizsgált át, és eredményeit a Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology című folyóiratban közölte.

Csak mítosz a levegőtisztító hatás

A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a természetes vagy szellőztetőberendezés általi levegőcsere sokkal gyorsabban szétoszlatja az illékony szerves vegyületek - VOC - koncentrációit egy beltéri környezetben ahhoz képest, amilyen gyorsan a növények ki tudnák szűrni őket a levegőből.

A szobanövények levegőtisztító hatásának mítosza az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 1989-es, az űrállomások levegőjének hatékony tisztítási módjait kereső kísérletéig nyúlik vissza, amelynek nyomán a kutatók kijelentették, hogy a növények segítségével el lehet távolítani a levegőből a rákot okozó kemikáliákat.

Sokkal több növénnyel működne

Ezzel és a többi hasonló kísérlettel azonban az a probléma, hogy egy lezárt, laboratóriumi kamrában végezték el, vagyis olyan környezetben, amelynek nem sok köze van egy igazi otthonhoz vagy irodához, és nem vizsgálták, hogy miként módosulnának az eredmények, ha egy valódi, természetes vagy mechanikus levegőcseréjű beltéri környezetbe helyeznék át a növényt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Waring és Cummings számításai szerint egy 140 négyzetméteres házban 680 darab, vagy négyzetméterenként öt darab cserepes növényre lenne szükség ahhoz, hogy a növények fel tudják venni a versenyt egy épület szellőztetőrendszerének vagy csupán néhány nyitott ablakának levegőtisztító erejével.

Fotók: Getty Images

Ez a 10 növény mindent túlél

A szobanövények most nagyon divatosak, vannak, akik egész kis dzsungelt hoznak létre egy lakásban, de van, aki azt mondja, hogy egy kaktuszt sem tud életben tartani. Ám szerencsére egyes növények nem igényelnek folyamatos törődést, és bizonyos fajtáknál nem kell kellemetlen meglepetéstől tartani, mert a mostohább körülményeket is egész jól tűrik.

Eddig csak a kaktusz maradt meg a lakásban? Ez a 10 növény mindent túlél

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük