Még a kínai szerencsesütit is koppintották a kínaiak: vicces története van

Te is kedveled a kínai fogásokat, és azok közé tartozol, akik kíváncsian törik fel a szerencsesütit az étkezés végén? Bizonyára jó ómennek tartod, ha pozitív jóslat vagy jó tanács áll a kis papír fecnin.

Ha ilyenkor bízni kezdesz az ősi kínai istenek jóindulatában, lehet, hogy nem jó irányba hálálkodsz majd, ha valóra válik a kellemes jövendölés. A kínai szerencsesüti nem is olyan kínai.

Még az is lehet, hogy japán hagyomány

Az aforizmát vagy homályos próféciát tartalmazó szerencsesütit apró desszertként szolgálják fel a világ összes kínai éttermében, de nem Kínában. Ott ugyanis nem része a tradíciónak a vaníliás ízesítésű, szezámolajas keksz. Egyes források szerint, amikor a 19. században a japán bevándorlók Amerikába értek, a saját szerencsesütijüket formálták az ottani igényekre. Japánban a nagyobb formájú omikuji süti volt a hagyomány része, ami sötétebb színű, szezámot és miszót tartalmaz. A kínai negyedekben aztán ez terjedt el az 1900-as évek elején, és vált kissé megalapozatlanul kínai eredetű szokásként a populáris gasztrokultúra részévé.

Voltak perek is a szerencsesütivel kapcsolatban

Először a San Franciscó-i Japanese Tea Garden tulajdonosa, Makoto Hagiwara jelentette be, hogy ő készítette az első modernizált szerencsesütit 1890-ban. A sütiket a Benkyodo pékségben gyártották. David Young, a Hong Kong Noodle Company elnöke azonban 1918-ban tett egy konkurens állítást, miszerint ő találta fel a szerencsehozó apró desszertet. Az ügyben eljáró bíróság akkor Hagiwarának tulajdonította a licencet, tehát japán eredetűnek fogadta el a törnivaló üreges kekszet.

Az ókori kínai legenda ennél felemelőbb

Az egyik eredettörténet szerint a 13. századra tehető a szerencsesüti megjelenése. Akkoriban mongol-kínai háborúk dúltak, és a kínai oldalon az egyik stratégia az volt, hogy a hadvezérek a hold alakú sütikbe rejtették a fontos hadi üzeneteket. Alátámaszthatja a legendát az, hogy leírások szerint a tésztát lótuszdiópasztából készítették, amit ki nem állhattak a mongolok, így nem kellett tartani attól, hogy az ellenség kezébe kerülnek a titkos üzenetek.

Régen kézzel készítettek minden egyes darabot

Még a 20. század első felében is kézzel gyúrták a szerencsesütiket. Akkor egy Oaklandban élő üzletember, a kaliforniai származású Shuck Yee gépesítette a gyártást, így azt nagyüzemben kezdték készíteni. Manapság mintegy hárommilliárd süti készül évente, és népszerűsége töretlen. A történetben még az a csavaros, hogy 1989 környékén pont kínai területen, vagyis Hongkongban próbálta a gyártó népszerűsíteni a sütit, "igazi amerikai szerencsesüti" néven. A Wonton élelmiszer-vállalat hamar feladta a reklámozást, mert a termék pont azért nem lett közkedvelt, mert túl amerikainak találták. 

Anyajegyek a kézen

Az ókori keleti tanok szerint a kéznek, és azon található elváltozásoknak is jelentőségük van. Nézd meg galériánkban, melyik anyajegy miről árulkodik!

• jóslás
• szerencse
• hagyomány
• Terasz