Így találták fel a Tudorok a reggelit: volt idő, hogy kiváltságos volt a korai étkezés

Manapság az étkezések közül a reggelit tartják a legfontosabbnak. Azt mondják, hogy nem szabad kihagyni, hiszen elengedhetetlen az egészséges és energikus napkezdéshez. Azt is mondják, hogy aki nem reggelizik, többet nassol napközben, így a vonalak megőrzése érdekében is tanácsos a napirendbe iktatni.

A reggeli ugyanakkor nem volt mindig ennyire fontos az emberek számára, sőt, nem is volt mindig a fő étkezések egyike: ugyan az ókori Egyiptomban a parasztok étkeztek reggel, nekik ez volt az egyetlen napi étkezésük, így ez nem nevezhető reggelinek. A mai értelemben vett reggeli első csírái a 17. században sarjadtak. Sokáig kivételes dolognak számított, ha valaki étkezéssel kezdhette a napját. Az korai főétkezés megszületését a Tudorokhoz kapcsolják.

A reggeli feltalálása

A széles körben elterjedt reggeli a 15. századtól a korai 17. századig uralkodó Tudoroknak köszönhető, ugyanis az ő korukban, rendeleteik miatt született meg a foglalkoztatás megújított formája, mely a reggelizés elterjedéséhez vezetett.

A Tudorok alatt átrendeződött a munkáltatás formája. A munkásoknak hosszú, megszakítás nélküli napokat kellett dolgozniuk, ám ellátás nélkül, ezért gyakorlati szükség lett az életmódbeli változtatásra. A korai étkezés volt számukra kézenfekvő, hiszen a bőséges reggeli lehetővé tette azt, hogy a reggeli óráktól a kora esti órákig, hosszabb időt is szünet nélkül végig dolgozhassanak. A munkások által a reggelizés szokása az alsóbb osztályokban is meghonosodott, noha a korábbi időkben kiváltságos dolognak számított.

A reggeli kiváltsága

A 15. században az emberek még csak kétszer étkeztek. Ezekre néhány óra különbséggel, délelőtt 10.30 vagy 11 körül, illetve öt órával később tartották.

A korai étkezés ebben az időben még nem volt elterjedt, csak speciális okból gyakorolták. Betegeknek vagy időseknek rendelték el orvosaik, gyógymód, egészségmegőrző módszer gyanánt. 1305-ben a 65 éves I. Eduárd szakácsot vett fel külön azért, hogy elkészítse korai étkét.

A szerzetesrendekben ugyancsak reggelizhettek az idősek és betegek, de ott már a fiatal szerzetesek is kaptak könnyű reggelit. Ez már annak egy megmutatkozása volt, hogy a korai étkezés idővel bizonyos körök kiváltsága lett. A tehetős, nemesi, dzsentri és királyi házak, paloták rendeleteiből tudni lehet, hogy az ott élők mindennapjaiban is szokássá vált a reggeli, ugyanakkor ebben az időben még házon belül sem ülhetett akárki a reggelizőasztalhoz.

1412-1413-ban például Dame Alice de Bryenne házában húsz emberből csak fél tucat reggelizhetett. IV. Eduárd Fekete Könyvében is részletesen taglalják a különböző rangokat, akik reggel étkezhettek.

Bármit is mondtak a mindennapok szokásai, az alól kivételt jelentett, ha valaki utazott. Az utazóknak ugyanis útra kelés előtt fontos volt étkezni. 1573-ban már jellemző volt az iskolások reggeliztetése is. A munkavállalást érintő változások után, a 16. század végén, 17. század elején már sok munkás, illetve alsóbb osztálybéli is rendszeresen reggelizett - köszönhetően a Tudoroknak. 

Valami bűzlött VIII. Henrik háza táján

A király palotáiban elképesztő szagok terjengtek, aminek elég gusztustalan oka volt. Korábbi cikkünkből kiderül, mi.

• reggeli
• étkezés
• tudor-kor
• érdekesség
• szokás
• Terasz