Lázár János meghátrált: nem lesz szoboravatás a Szabadság téren

Példátlan módon, az éj leple alatt, rendőri biztosítással a talapzatra csempészték a hónapok óta sok vitát kiváltó német megszállás emlékművét. Ellenzéki politikusok és több száz civil a szoborállítás első hírére a Szabadság téren kezdett tiltakozásba. A hétfőre tervezett átadó ünnepség elmaradt, Lázár János pedig közölte, nem is lesz ilyen. A csúcsminiszter érzékeli az indulatokat és sajnálja, hogy nem sikerült társadalmi konszenzust elérni az ügyben - közölte az ATV.hu.

A kormány elveszítheti Budapestet, vagy éppen jókor időzítettek? Miért vált ki ekkora dühöt ez a szobor, és miért kellett előzetes bejelentés nélkül, éjszaka felállítani?

Egy nyári éjszaka volt a legalkalmasabb időpont

Kordonokat és plusz térfigyelő kamerákat szereltek fel szombatról vasárnapra virradó éjjel a Szabadság téren. Rengeteg rendőr és biztonsági őr volt már a helyszínen, amikor megérkezett a szobrot szállító kamion - erről árulkodik az Átlátszó.hu helyszíni videója.

Az Index.hu pénteken már úgy értesült, hogy az emlékművet hétfőn átadják, ezért felkeresték a belvárosi önkormányzatot és a kormányt is, ám nem kaptak választ.

Az már korábban egyértelműnek tűnt, hogy a kormány nem enged, és végül felállítja majd a vitatott emlékművet. A mostani időpont több okból is előnyös lehetett. Egyrészt a szobor ellen leghangosabban tiltakozó Magyar Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége - Mazsihisz - belső feszültségekkel küzd. Az ügyvezetőjükről például kiderült, hogy egykoron transzvesztita előadóként és egy katolikus templomban is dolgozott.

A Mazsihiszt tényleg lefoglalhatják a belső feszültségek, hiszen cikkünk megjelenéséig nem adtak ki közleményt az ügyben. Ráadásul már a parlament sem ülésezik, a nemzetközi közvéleményt pedig lefoglalják az Ukrajnában lelőtt gép körüli fejlemények, illetve az izraeli-palesztin konfliktus. Azonban ezzel a lépésével a kormány alighanem eldöntötte, miről fog szólni az októberi önkormányzati választás kampánya Budapesten, ahol a baloldal egyébként is nagyobb veszélyt jelent a Fideszre, mint az országos átlagot tekintve.

Ennek ellenére előbb vagy utóbb, de számíthat a kormány a külföldi kritikákra. Az ügyben egyszer már magyarázkodhatott az Izraelbe delegált magyar nagykövet, és a Zsidó Világkongresszus is tiltakozott az emlékmű felállítása ellen.

Rengeteg átépítés zajlik Budapesten, ám semmi sem váltott még ki akkora visszhangot, mint egyetlen szobor a Szabadság téren. A Széll Kálmán térre tudomásunk szerint nem terveznek semmilyen provokatív emlékművet.

Óriási felháborodás az emlékmű körül

Január végén derült ki, hogy egy olyan emlékművet tervez a kormány, amely Magyarország 1944-es német megszállására emlékezik. A bejelentés azonnal botrányt okozott, mivel pályáztatás nélkül kérte fel a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség Párkányi Raab Pétert a szobor elkészítésére.

A kormány bruttó 317,5 millió forintot különített el az alkotásra, ebből a szobrász nettó 211 millió forintot kapott. A kormány mindenről egyetlen nap alatt döntött.

A botrány alapját az szolgáltatta, hogy a szobor azt sugallja, a korabeli magyar hatóságok is csak elszenvedői voltak a német megszállásnak. A magyarokat szimbolizálja Gábriel arkangyal, akire ráront a németeket ábrázoló sas.

Az akkori magyar hatóságok főszerepet játszottak a kegyetlenkedésekben és sok ezer zsidó deportálásában. Az ellenzők ezért nevezik történelemhamisítónak az alkotást.

Az ígért egyeztetések elmaradtak

A Mazsihisz a tervek ellen erősen tiltakozott. A komoly viták miatt Orbán egy, a zsidó szervezetnek írott februári levelében közölte, az áprilisi választás és a húsvéti ünnepek után higgadtan megtárgyalják a kérdést. A választás után, de a húsvéti ünnepek előtt ennek ellenére kordonok jelentek meg a téren, és az emlékmű talapzatát is felállították, a kormányfő pedig nem ült le egyetlen zsidó szervezettel sem, csak április végén, ám akkor sem született semmiféle megállapodás. Azóta állandósultak a demonstrációk a Szabadság téren.

A miniszterelnök kiadott egy némileg magyarázkodó közleményt az ügyben, amivel tompítani óhajtotta a dolgokat, de ez nem biztos, hogy sikerült. Orbán áprilisban egy, az Origo.hu birtokába jutott levélben hosszan fejtegette, szerinte miért kiváló alkotás az emlékmű. A szobrot már március 19-én felállították volna, azonban a felháborodás és a sorozatos tiltakozások miatt nem volt rá lehetőség. Egészen idáig.

Fotók: MTI/Bruzák Noémi

• budapest
• kormány
• fidesz
• orbán viktor
• belföld
• ellenzék
• emlékmű
• demonstráció
• szabadság tér
• német megszállási emlékmű
• Terasz