Lázár János meghátrált: nem lesz szoboravatás a Szabadság téren
Lopva húzták fel a Szabadság téri emlékművet. De miért éppen most, és mi lehet ennek az eredménye?
- 5 tipp, hogy a megfelelő laptopot válaszd az utazáshoz (x)
- Idén visszatér az egyik legnépszerűbb hazai gyereknapi program (x)
- Így okosítsd fel az irodát! (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- Huawei szupereszköz: az iroda parancsnoki hídja (x)
- A természet ihletet ad (x)
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)

- Mi Portugália fővárosa? 10 kvízkérdés Európa országairól, amit illik tudni
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- Az erős szexuális vonzalom 7 legfőbb jele - Már az ismerkedés során észreveheted őket
- Hevesi Tamás és Hevesi Kriszta balatoni nyaralója: a kétemeletes ház kívül-belül mesebeli
Példátlan módon, az éj leple alatt, rendőri biztosítással a talapzatra csempészték a hónapok óta sok vitát kiváltó német megszállás emlékművét. Ellenzéki politikusok és több száz civil a szoborállítás első hírére a Szabadság téren kezdett tiltakozásba. A hétfőre tervezett átadó ünnepség elmaradt, Lázár János pedig közölte, nem is lesz ilyen. A csúcsminiszter érzékeli az indulatokat és sajnálja, hogy nem sikerült társadalmi konszenzust elérni az ügyben - közölte az ATV.hu.
A kormány elveszítheti Budapestet, vagy éppen jókor időzítettek? Miért vált ki ekkora dühöt ez a szobor, és miért kellett előzetes bejelentés nélkül, éjszaka felállítani?
Egy nyári éjszaka volt a legalkalmasabb időpont
Kordonokat és plusz térfigyelő kamerákat szereltek fel szombatról vasárnapra virradó éjjel a Szabadság téren. Rengeteg rendőr és biztonsági őr volt már a helyszínen, amikor megérkezett a szobrot szállító kamion - erről árulkodik az Átlátszó.hu helyszíni videója.
Az Index.hu pénteken már úgy értesült, hogy az emlékművet hétfőn átadják, ezért felkeresték a belvárosi önkormányzatot és a kormányt is, ám nem kaptak választ.Az már korábban egyértelműnek tűnt, hogy a kormány nem enged, és végül felállítja majd a vitatott emlékművet. A mostani időpont több okból is előnyös lehetett. Egyrészt a szobor ellen leghangosabban tiltakozó Magyar Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége - Mazsihisz - belső feszültségekkel küzd. Az ügyvezetőjükről például kiderült, hogy egykoron transzvesztita előadóként és egy katolikus templomban is dolgozott.
A Mazsihiszt tényleg lefoglalhatják a belső feszültségek, hiszen cikkünk megjelenéséig nem adtak ki közleményt az ügyben. Ráadásul már a parlament sem ülésezik, a nemzetközi közvéleményt pedig lefoglalják az Ukrajnában lelőtt gép körüli fejlemények, illetve az izraeli-palesztin konfliktus. Azonban ezzel a lépésével a kormány alighanem eldöntötte, miről fog szólni az októberi önkormányzati választás kampánya Budapesten, ahol a baloldal egyébként is nagyobb veszélyt jelent a Fideszre, mint az országos átlagot tekintve.
Ennek ellenére előbb vagy utóbb, de számíthat a kormány a külföldi kritikákra. Az ügyben egyszer már magyarázkodhatott az Izraelbe delegált magyar nagykövet, és a Zsidó Világkongresszus is tiltakozott az emlékmű felállítása ellen.
Rengeteg átépítés zajlik Budapesten, ám semmi sem váltott még ki akkora visszhangot, mint egyetlen szobor a Szabadság téren. A Széll Kálmán térre tudomásunk szerint nem terveznek semmilyen provokatív emlékművet.
Óriási felháborodás az emlékmű körül
Január végén derült ki, hogy egy olyan emlékművet tervez a kormány, amely Magyarország 1944-es német megszállására emlékezik. A bejelentés azonnal botrányt okozott, mivel pályáztatás nélkül kérte fel a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség Párkányi Raab Pétert a szobor elkészítésére.
A kormány bruttó 317,5 millió forintot különített el az alkotásra, ebből a szobrász nettó 211 millió forintot kapott. A kormány mindenről egyetlen nap alatt döntött.
A botrány alapját az szolgáltatta, hogy a szobor azt sugallja, a korabeli magyar hatóságok is csak elszenvedői voltak a német megszállásnak. A magyarokat szimbolizálja Gábriel arkangyal, akire ráront a németeket ábrázoló sas.
Az akkori magyar hatóságok főszerepet játszottak a kegyetlenkedésekben és sok ezer zsidó deportálásában. Az ellenzők ezért nevezik történelemhamisítónak az alkotást.
Az ígért egyeztetések elmaradtak
A Mazsihisz a tervek ellen erősen tiltakozott. A komoly viták miatt Orbán egy, a zsidó szervezetnek írott februári levelében közölte, az áprilisi választás és a húsvéti ünnepek után higgadtan megtárgyalják a kérdést. A választás után, de a húsvéti ünnepek előtt ennek ellenére kordonok jelentek meg a téren, és az emlékmű talapzatát is felállították, a kormányfő pedig nem ült le egyetlen zsidó szervezettel sem, csak április végén, ám akkor sem született semmiféle megállapodás. Azóta állandósultak a demonstrációk a Szabadság téren.
A miniszterelnök kiadott egy némileg magyarázkodó közleményt az ügyben, amivel tompítani óhajtotta a dolgokat, de ez nem biztos, hogy sikerült. Orbán áprilisban egy, az Origo.hu birtokába jutott levélben hosszan fejtegette, szerinte miért kiváló alkotás az emlékmű. A szobrot már március 19-én felállították volna, azonban a felháborodás és a sorozatos tiltakozások miatt nem volt rá lehetőség. Egészen idáig.
Fotók: MTI/Bruzák Noémi