Ez fájni fog: újabb eljárások indultak hazánk ellen
Több új eljárást is indított az Európai Bizottság. Komoly következményei is lehetnek.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a múlt héten az Európai Bizottság- EB- az e-útdíjrendszer kialakításának módja, valamint több irányelv nem megfelelő átültetése miatt, emellett pedig a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt is összeegyeztethetetlennek tartja a bizottság az uniós joggal.

Nem ez az első eset, hogy Brüsszel Magyarország körmére néz. De mit is jelent ez az eljárás, és mi lehet a következménye?

Új bizottság, új eljárások

Az e-útdíjrendszer esetében az MTI információi szerint Brüsszel azt kifogásolja, hogy az állam közbeszerzési eljárás nélkül kért fel egy két cégből álló konzorciumot a rendszer kiépítésére és működtetésére.

Az MTI úgy tudja: a brüsszeli testület illetékesei tavaly április óta kapcsolatban álltak a magyar hatóságokkal, de Budapestnek nem sikerült meggyőznie Brüsszelt arról, hogy miért volt indokolt a közbeszerzési pályázat mellőzése.

Az EB által közzétett adatok szerint Brüsszel úgy látja, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály sincs összhangban az uniós joggal. Emellett új kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogosítványokról szóló uniós irányelv nem megfelelő átültetése miatt, valamint a határokon átnyúló egészségügyi ellátást, a betegjogokat szabályozó, 2011-ben elfogadott uniós jogszabályt sem megfelelően ültette át Magyarország a saját jogrendjébe.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már közölte, az e-útdíjrendszer ügyében készek az egyeztetésre, ám eddig Brüsszelből még nem érkezett hivatalos megkeresés.

Az Európai Bizottság a múlt héten összesen 13, Magyarországot érintő kötelezettségszegési döntést hozott. Az újonnan induló eljárások mellett egy esetben, a mobilfizetési rendszer miatt indított procedúrában döntött úgy, hogy új szakaszba lépteti az eljárást, úgynevezett indoklással ellátott vélemény formájában, míg a jegyzőkkel szemben támasztott állampolgársági követelmény miatt indított eljárásban kiegészítő levelet küldött Budapestre a bizottság.

Az uniós pénzekre komoly szükségünk van. Ezek nélkül a Széll Kálmán tér sem újulhatna meg. Nézd meg, hogyan alakítják át a csomópontot!

Csak a nagyon engedetlen tagállamot büntetik

Mindemellett hat olyan döntés is született, amelyekkel az Európai Bizottság korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat zárt le.
A kötelezettségszegési eljárás a legsúlyosabb eljárás, amit az unió valamely tagállamával szemben indíthat. Ezzel általában akkor él, ha az adott ország jogszabálya a gyanú szerint uniós jogot sért. Először csak egy figyelmeztetést küldenek. Ha erre nem a megfelelő válasz érkezik, úgy még egy felszólítás érkezik a tagállam felé.

Mi történik, ha ezután sem változtat a kérésnek megfelelően a tagállam? Ilyen esetben az EB az Európai Bíróság elé utalja az ügyet, amely testület elbírálja annak jogosságát. Amennyiben az EB-nek ad igazat a bíróság, de a tagállam mégsem változtat megfelelően a gyakorlatán, komoly bírságot kaphat.

Jelenleg több eljárás is folyamatban van Magyarország ellen, ám eddig sok esetben nem jutott el ügyünk a bírósági ítélet szakaszába. Talán a legismertebb ilyen eset 2012-ben volt, amikor a bíróság kimondta, hogy uniós jogot sért a bírák, ügyészek, közjegyzők kötelező nyugdíjazása.

Ezt is szeretjük