Pillanatfelvétellé konzerválta a homok a neandervölgyiek lábnyomát - Történelmi felfedezés

A neandervölgyiek feltehetőleg ugyanúgy csoportokban éltek, akárcsak a modern emberek és főemlősök, ám csoportjaik méretéről és összetételéről keveset lehet megtudni a tárgyi leletek és fosszíliák alapján. Az északnyugat-franciaországi Le Rozel községben lévő régészeti lelőhelyen feltárt 257 lábnyom azonban értékes információkkal szolgál a terület prehisztorikus lakóinak társadalmi szerkezetéről - számolt be róla a The Guardian című brit lap online kiadása.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában - PNAS - publikált tanulmány szerint a lábnyomok egy 10-13 fős csoportról árulkodnak, amelyet döntően gyerekek és serdülők, valamint néhány nagyon magas, a lábnyomok alapján akár a 190 centimétert is elérő, feltehetőleg felnőtt férfi alkotott.

Pillanatfelvétel a neandervölgyi emberről

Jérémy Duveau, a francia Nemzeti Természettudományi Múzeum doktorandusza szerint pillanatfelvétel készült a múltról, mikor az iszapos talajban hátrahagyott lábnyomokat a széllel érkező homok hirtelen konzerválta. Akkor a térség még egy dűnerendszer része volt. A régészeti helyszínt még az 1960-as években fedezte fel egy amatőr régész, ám az éves ásatási munkálatok csupán 2012-ben kezdődtek meg a francia kormány támogatásával, miután kiderült, hogy a területre komoly fenyegetést jelent a széllel és a tengerjárással összefüggő erózió.

A szakemberek első körben több tíz méternyi homokot távolítottak el a felszínről, hogy eljussanak az értékes rétegekig, ahol aztán 257 lábnyomot azonosítottak 2012 és 2017 között, majd később még több százat. A sérülékeny ősi lábnyomokat lefotózták, és háromdimenziós eljárással lenyomatot készítettek róluk.

Értékes nyomokat vizsgálnak

A kutatók bőséges régészeti anyag, köztük húsfeldolgozásra és kőeszközök készítésére utaló leletek között tárták fel a lábnyomokat. A leletek olyan korszakból származnak, amikor kizárólag neandervölgyiek lakták a mai Nyugat-Európa területét.

Duveau ugyanakkor rámutatott: igaz, hogy a lábnyomok pillanatképet mutatnak a múltból, de ez egyben a gyengéjük is. - Némi betekintést kapunk a csoport összetételébe, de az is lehet, hogy csupán néhány olyan tagjának nyomait látjuk, akik egy időben épp egy helyen tartózkodtak - mondta.

Szerinte kérdéses, hogy azért van-e olyan kevés felnőtt lábnyom, mert a neandervölgyiek fiatalon haltak, vagy mert a csoportnak akkor épp a fiatal tagjai tartózkodtak egy helyen, és a felnőttek máshol voltak. A most bejelentett leleteket megelőzően mindössze kilenc neandervölgyi-lábnyomot tartottak számon a világon: Görögországban, Romániában, Gibraltáron és Franciaországban.

Kiemelt kép: Getty Images/Ullstein Bild

3700 éve élt Ava, de ma is a szemébe nézhetsz

Az asszony csontjai, koponyája és fogai 3700 éve nyugodhattak a skót Achavanichben, ezért elnevezték Avának. Többéves tudományos munka után Ava arcot kapott, és immár nemcsak a csontjait láthatjuk, hanem egy konkrét képet is róla.

• neandervölgyi
• ősember
• régészeti leletek
• kutatások
• történelem
• Terasz