Félig Neander-völgyi volt az 50 ezer éves lány, akinek csontjait egy orosz barlangban találták meg
A gyermek az antropológusok szerint félig Neander-völgyi, félig gyenyiszovai volt.

barlang
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

50 ezer évvel ezelőtt élt kislány maradványaira bukkantak egy orosz barlangban: a gyermek antropológusok szerint félig Neander-völgyi, félig gyenyiszovai volt. A felfedezést a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány nyomán a BBC News ismertette. A kutatók a kislány csontjainak DNS-vizsgálata alapján állapították meg, hogy két különböző embercsoportból származó szülei voltak: az anya Neander-völgyi, az apa gyenyiszovai volt.

- Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a Neander-völgyieknek és a gyenyiszovaiaknak alkalmanként születtek közös gyermekeik. De nem gondoltam volna, hogy olyan szerencsések leszünk, hogy rátalálunk a két csoport egy gyermekére - mondta el Vivian Slon, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet (MPI-EVA) kutatója.

Napjainkban a nem-afrikai emberek DNS-ének egy kis része a Neander-völgyiektől származik. Néhány más nem-afrikai populációnak, attól függően, hol él, szintén van olyan rész a DNS-állományában, amely az ázsiai, úgynevezett gyenyiszovai emberektől származik. A tény, miszerint a gének tovább élnek az új generációkban, azt jelzi, hogy bizonyosan születettek közös utódaik.

regeszek

Egyelőre azonban az egyetlen hely, ahol megtalálták a megkövült bizonyítékát a gyenyiszovai és Neander-völgyi ember közös leszármazottjának, egy szibériai barlang az Altaj-hegységben. Kevesebb, mint húsz nem a Homo sapienshez tartozó ősember genomját sikerült eddig szekvenálni. Ebből a nagyon kis számból mindössze egy embert találtunk, amelynek fele-fele arányban voltak különböző felmenői - közölte Slon.

A kutatások szerint a Neander-völgyiek és a gyenyiszovaiak egy időben fordultak elő Eurázsiában. Mindkét csoport 40 ezer évvel ezelőttig élt a térségben, a Neander-völgyiek a nyugati, a gyenyiszovaiak a keleti részen. A Neander-völgyiek keletre vándorolva találkozhattak a gyenyiszovaiakkal, és a modern emberekkel is.

- A Neander-völgyieknek és a gyenyiszovaiaknak nem volt túl sok alkalmuk a találkozásra. De amikor ez megtörtént, bizonyára gyakran párosodtak, sokkal többször, mint korábban gondoltuk - magyarázta Svante Paabo, a MPI-EVA igazgatója. A lány csontjának töredékét orosz archeológusok tárták fel évekkel ezelőtt a Gyenyiszova-barlangban. A csonttöredék genetikai elemzését Lipcsében végezték el.

A cikk az ajánló után folytatódik

- A csontdarab egy hosszú csont része, úgy becsüljük, hogy a lány legalább 13 éves volt - mondta el Viola Bence, a Torontói Egyetem magyar származású paleoantropológusa. A tudósok arra következtettek, hogy a lány anyja genetikailag inkább azokhoz a Neander-völgyiekhez állhatott közelebb, akik Európa nyugati részén éltek, mint azokhoz a Neander-völgyiekhez, akik korábban a Gyenyiszova-barlangban éltek.

Ez azt mutatja, hogy a Neander-völgyiek Nyugat- és Kelet-Európa és Ázsia között vándoroltak több tízezer évig, míg ki nem haltak. A genetikai tesztekből az is kiderült, hogy a gyenyiszovai apának legalább egy Neander-völgyi korábbi felmenője lehetett a családfáján.

Ezt is szeretjük