Mi és mennyi jár neked?
Szabadság, túlórapénz, munkaköri leírás
Sok helyen még ma sem tartják be a Munka Törvénykönyvében előírtakat. Tudd meg, téged kihasználnak-e!

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A rossz gazdasági helyzet és a folyamatos leépítések miatt egyre kiszolgáltatottabbá válnak a munkavállalók.

Egyre kevesebben lehetnek biztosak abban, hogy minden szabályosan és a Munka Törvénykönyvének előírásai szerint történik a munkahelyükön, amikor szabadságról, túlóráról vagy a munkaköri leírásról van szó.

A túlóra és a szabadság kérdése

A válság hatására egyre jellemzőbb, hogy a munkahelyüket féltő munkavállalók tulajdonképpen ingyen vállalnak plusz munkát annál a cégnél vagy szervezetnél, ahol dolgoznak. Van, akinek nincs más választása, de az is lehet, hogy sokan nem is tudják, hogy az alapbéren felül milyen bérpótlékok illetnék meg őket a rendes munkaidőn kívüli munkáért. Tudtad például, hogy a törvény értelmében rendkívüli munkavégzés címén 50% pótlékra vagy jogosult?

Ezzel a ténnyel a legtöbb munkáltató tisztában van, ahogy azzal is, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály értelmében pénz helyett a munkáltató szabadság formájában is honorálhatja a plusz munkát. Ebben az esetben a kiadott szabadság nem lehet kevesebb a túlórával töltött órák számánál, és a túlóra mértéke nem haladhatja meg a 200 vagy a kollektív szerződés esetében a 300 órát. Mindig tartsd szem előtt, hogy - a különösen indokolt eseteket leszámítva - a felettesed nem kötelezhet arra, hogy túlórázz.

Mindent a munkaszerződésről
Ha szeretnéd megtudni, hogy melyek egy munkaszerződés kötelező elemei, akkor kattints ide! »

Szabadság: ki dönti el, mikor mehetsz pihenni?

A nyár közeledtével egyre gyakrabban merül fel a kérdés: ki, mikor és milyen feltételekkel mehet szabadságra? A rendes szabadság kiadásának rendjét a Munka Törvénykönyvének 134. paragrafusa határozza meg. Ebből világosan kiderül, hogy a főnököd csak azt követően dönthet a szabadságolásoddal kapcsolatos részletekről, ha meghallgatott téged.

Az évente kiadható szabadnapokból csak kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva lehet átvinni néhányat az esedékességet követő évre. Ha ez lejárt, és betegség, esetleg más elháríthatatlan akadály miatt nem tudtad kivenni a neked járó szabadnapokat, akkor erre az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül van lehetőséged.
A rendelkezésedre álló szabadnapok jelentős részéről a munkáltató dönt, ám az úgynevezett alapszabadság egynegyedét jogod van akkor kivenni, amikor csak akarod. Az esetek túlnyomó részében azonban a munkáltató dönti el, hogy mikor mehetsz szabadságra. Ilyenkor egy hónappal előre köteles tájékoztatni a szabadságolás időpontjáról, és a közölt időpontot csak különösen indokolt esetben változtathatja meg.

Tudtad?
Ha a napi munkaidő meghaladja a hat órát, akkor a beosztottnak 20 perc ebédszünet jár. Ezt követően három óránként újabb 20 perc szünetre vagy jogosult. Az ebédszünet alapesetben nem számít bele a munkaidőbe, erre csak akkor van lehetőség, ha másként szól a munkavállalóval kötött megállapodás.

Munkaköri leírás: kötelesek tájékoztatni

Sok vitára és még több jogtalan plusz munkára adhat alapot, ha nincs megfelelően rögzítve az, hogy milyen feladatok kapcsolódnak a munkakörödhöz. Erről 2006. január elsejétől megkötött munkaszerződések esetében szóban, majd a munkaszerződés aláírását követő 30 napon belül írásban is köteles tájékoztatni a munkáltatód.

A pontos munkaköri leírás mellett a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről is informálnia kell a munkaadónak. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a munkáltató nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, és ezért akár munkaügyi bírságot is kiszabhatnak rá.

Kollektív szerződés
A Munka Törvénykönyve a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közé sorolja a kollektív szerződést. A munkafeltételekre vonatkozó megállapodást tartalmazó dokumentum lényegében a munkavállaló és a munkáltató közötti kapcsolatrendszert szabályozza. Ide tartoznak a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek, valamint ezek gyakorlásának és teljesítésének rendje. A kollektív szerződést a munkavállaló által támogatott szakszervezet írja alá, de attól függetlenül, hogy valaki tagja-e egy szakszervezetnek, vagy sem, mindenkire egységesen vonatkozik.

Nincs diplomás minimálbér

Bár sokan előszeretettel használják a fogalmat, információink szerint olyan, hogy diplomás minimálbér, nem létezik. A Kormány 295/2009. (XII. 21.) kormányrendelete a minimálbér, valamint a garantált bérminimum fogalmát használja.

A jelenleg hatályos rendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege 73 500 forint, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 89 500 forint.

Ha ennél kevesebbet kapsz, akkor panasszal élhetsz a munkáltatóddal szemben, és akár jogi segítséget is igénybe vehetsz a kérdés tisztázására.

Ezt is szeretjük