Úgy küzdötte végig a szabadságharcot, hogy férfinak hitték: Lebstück Mária nevét mégis ritkán emlegetik

Volt idő, amikor egy nő érvényesülésének egyetlen módja az volt, ha férfinak álcázta magát. Számos ilyen eset előfordult a történelemben, a módszer még az újkorban sem volt példa nélküli. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt egy asszony egészen a főhadnagyi rangig jutott huszárruhában, férfinéven: ő volt Lebstück Mária.

Legendás bátorsága miatt arany kardbojttal tüntették ki, és bár rengeteg megpróbáltatás érte, idős éveihez közeledve megkapta a neki járó elismerést. Magánélete csapásain azonban a haditetteinek díjazása sem tudott enyhíteni. Ismerd meg Lebstück Mária útját!

Lebstück Mária élete

Lebstück Mária 1830. augusztus 15-én született Zágrábban, tehetős német kereskedőcsalád lányaként. 13 éves korában apja akarata szerint Bécsbe költözött Simonich Boldizsárhoz, hogy minél jobb iskolákban tanulhasson. Lebstück Máriára viszont annyira nagy hatással volt a császári ezredesként szolgáló rokon, hogy ő maga is harcolni akart, és amikor 1848-ban kitört a bécsi forradalom, azonnal csatlakozott az egyetemi légióhoz.

Mivel 18 éves fiatal nőként nem tudott volna érvényesülni, férfiruhát öltött, és Karl Lebstück néven adta be a jelentkezését. Végül a jogászcsapat elismert tagja lett a harmadik bécsi forradalom során, melynek leverése után, 1848 novemberében Magyarországra szökött, és csatlakozott a magyar honvédsereghez. Sok csatában harcolt, többször megsérült, és olyan helyzetekbe is került, ahol nem sokon múlt az életben maradása.

Túlméretezett egyenruhája is hátráltatta, de sosem hagyta magát: egy alkalommal óriási csizmái miatt a mocsárba ragadt, és magára maradt. Három császári katona ezt kihasználva megtámadta, de pórul jártak, mert Lebstück kettőjüket lelőtte, a harmadik pedig ijedtében elmenekült. Tehetségét minden szinten elismerték, Görgey Artúr személyesen részesítette dicséretben magas rangú tisztek jelenlétében. Később főhadnagyi rangot kapott.

Egy éven át férfinak álcázta magát, de 1849-ben a harctéren újra találkozott Jónák József tüzér őrnaggyal, akit még Bécsben ismert meg, és álcája hamarosan lehullott. Eljegyezték egymást, majd közösen részt vettek Budavár elfoglalásában. Később a siker alkalmából mulatságot rendeztek, és Jónák utána azt kérte jegyesétől, hogy az ünnepségen női ruhában jelenjen meg.

Lebstück eleget tett a kérésnek, így titkára fény derült, de meghurcolták miatta: Görgey Artúr kémkedés vádjával halálra ítélte, és legszívesebben azonnal kivégezte volna. Tiszttársai viszont nem hagyták annyiban az ítéletet, és elérték, hogy Kossuth Lajos megkegyelmezzen az asszonynak, és visszaadja főhadnagyi rangját. 1849 júliusában az ifjú pár egybekelt, de sajnos nem sokáig élvezhették a házaséletet, mert miután férje a császári seregből átállt a honvédek közé, Haynau dezertőrként kezelte, és halálra ítélte. Ekkor a pár már gyermeket várt.

Az ítéletet végül életfogytiglanra módosították, Jónák börtönbe került. A szabadságharc bukása után Lebstück is fogságba esett, hat hónapon át az aradi vár egyik magánlakásában tartották fogva fegyveres felügyelet alatt. Itt született meg a fia, Jónák Pál, akivel együtt kiutasították Magyarországról, ezért Lebstück szülőhazájába, Horvátországba menekültek. Addigra férje kérésére a házasságukat felbontották.

A harcok után

Mivel Horvátországban ellenségesen fogadták, amint lehetett, visszaköltözött Magyarországra, és hozzáment Pasche Gyula festőművészhez. Született egy közös lányuk, Antónia, de ő és édesapja is korán elhunytak. Lebstück a gyász miatt nem bírt Győrben maradni, ezért 1870-ben fiával Budára költözött, és francianyelv-tanárként kezdett dolgozni.

Első férje, Jónák József korábban már szabadult, újra megházasodott, és egy ideje kereste volt feleségét. Budán megtalálta, és erőfeszítéseket tett, hogy felvegye fiával a kapcsolatot, majd anyagilag is támogatni kezdte őket. Ám Jónák Pál betegeskedett, és 1875-ben fiatalon életét vesztette. Ezt követően Lebstück Mária Újpestre költözött. Főhadnagyi rangja miatt haláláig tisztességes nyugdíjat kapott a Tisza-kormánytól. 1892. május 30-án hunyt el 61 évesen. Életútját halálos ágyán mondta el németül Jókai Mórnak, aki feljegyezte a történetet.

Fotók: Wikipédia

• erős nők
• történelem
• 1848-49-es forradalom és szabadságharc
• életút
• sikeres nők
• Terasz