A kutyák orra

A kutyák orra érzékeli az infravörös sugárzást - fedezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban. 

Ennek során azt fedezték fel, hogy a kutyák orrtükre - a szőrtelen, nedves bőrfelület az orruk hegyén - érzékeli az infravörös sugárzást. Kimutatták, hogy az állatok képesek melegvérű állatok testhőjének érzékelésére olyan távolságból, amely akár vadászat közben is hasznos lehet - olvasható az ELTE kutatóinak közleményében.

Új érzékszervet fedeztek fel

A kutatók a felfedezést két különböző kísérletben demonstrálták: az egyikben arra tanítottak kutyákat, hogy két távoli tárgy közül a melegebbet válasszák, míg egy másik, funkcionális mágneses rezonanciás képalkotásos - fMRI - vizsgálatban kimutatták, hogy a kutyák agyának mely része mutat fokozott aktivitást sugárzó hő hatására.

Az új érzékszerv felfedezése segíthet megérteni, hogyan érzékelik a ragadozók a zsákmányukat olyankor, amikor a látásukra, hallásukra és szaglásukra nem hagyatkozhatnak.

A legtöbb emlős orrhegyén jellegzetes szerkezetű és megjelenésű bőrfelület van, amit orrtükörnek - rhinarium - hívunk. Néhány emlősfajban ismert, hogy milyen érzékszervi funkciót tölt be az orrtükör, a vakondféléknél például különösen érzékeny taktilis ingerekre, de a mosómedve és az ormányos medve esetén is kimutatták, hogy az orrtükrük többféle mechanikus ingerre is kifejezetten érzékeny.

Az emlősorrtükör egy különös tulajdonsága, hogy ragadozóknál éber állapotban a hőmérséklete jelentősen alacsonyabb, mint más emlősöknél. Bár az alacsony szöveti hőmérséklet általában véve nem kedvez a különböző típusú érzékszervek működésének, egy ismert kivétel van: a gödörkésarcú viperák pontosabban csapnak le áldozatukra, ha az infravörös sugárzást érzékelő szervük hidegebb.

Ezen megfigyelések adták a tanulmány alapötletét, miszerint a kutyák jól ismert hideg, nedves orra is képes lehet infravörös sugárzás érzékelésére, hiszen a kutya legközelebbi vad rokona, a farkas is elsősorban nagytestű, melegvérű állatokra vadászik, így előnyös lehetne, ha a prédaállatok sugárzó testhőjét érzékelni tudná.

Így zajlottak a kísérletek

Mint írják, az ötlet teszteléséhez két különböző kísérletet terveztek a kutatók. A svédországi Lund Egyetemen arra tanítottak kutyákat, hogy két távolban lévő tárgy közül kiválasszák a melegebbet úgy, hogy a két tárgy sem szagában, sem vizuális megjelenésében nem különbözött egymástól, így az állatok csak a tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzás alapján tudtak dönteni.

A kísérletben részt vevő kutyák mind sikeresen teljesítették a feladatot, ráadásul a melegebb tárgyat sikerült olyan távolságból kiválasztaniuk, amely alátámasztja, hogy az érzékszerv egy vadászó állat számára hasznos információt szolgáltathat.

Egy másik kísérletben az ELTE Etológia Tanszék kutatói egy olyan funkcionális MRI-vizsgálatot végeztek, amelyben két, különböző hőmérsékletű tárgyat helyeztek a kutyák orra elé, és azt figyelték, hogy van-e olyan agyterület, amely fokozottabb aktivitást mutat a melegebb, mint a hidegebb, szoba-hőmérsékletű tárgyra.

Az eredmények azt mutatták, hogy az agyi érzőrendszer egyik kérgi területe - a bal agyfélteke szomatoszenzoros asszociációs kérgének egy olyan része, amely elsősorban az orr tájékáról fogad bejövő ingereket - nagyobb aktivitást mutat, amikor a kutyák elé a melegebb tárgyat helyezik, mint amikor a hidegebbet.

Eddig teljesen ismeretlen volt a képesség

A közleményben a tanulmány első szerzőjét, Bálint Annát, az ELTE Etológia Tanszék kutatóját idézik, aki elmondta: a két kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a kutyák nem csupán képesek emlősállatok sugárzó testhőjét érzékelni, hanem a jel forrását is tudják detektálni. - Mivel az újonnan felfedezett érzékszerv pontos működési mechanizmusa nem ismert, elképzelhető, hogy eddig nem dokumentált molekuláris folyamatok állnak az érzékelés hátterében - tette hozzá.

A tanulmány vezető kutatóját, Ronald H. H. Krögert, a lundi egyetem professzorát is idézik, aki kiemelte, hogy a kutyafélék sugárzó hőt érzékelő képessége ezidáig teljesen ismeretlen volt. Könnyen elképzelhető, hogy más ragadozók is rendelkeznek ezzel az érzékelési képességgel, és ez más megvilágításba helyezheti a ragadozók és zsákmányállatok interakcióit.

Ez szükségessé tenné mindkét csoport ökológiájának és viselkedési stratégiáinak újraértelmezését - mondta. - Mivel a kutya az egyik legelterjedtebb háziállatunk, és nagy érdeklődésre tart számot a viselkedése és képességei, azt reméljük, hogy további kísérletekkel hamarosan fényt deríthetünk az újonnan felfedezett érzékszerv működésének hátterére - tette hozzá.

A tanulmány, amely az Agria/SKK Kutatási Alap, az Olle Engkvist Byggmästare Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban Dogs can sense weak thermal radiation címmel jelent meg.

Fotók: Getty Images

Ilyen az élet kutyával

A bűbájos, egyben humorral átitatott illusztrációk megörökítik a művész kutyusával való kivételes viszonyát, a gazdi és az eb közötti különleges kapcsolatot, a szeretetet és a nem éppen mindig felhőtlen együtt töltött időt.