Elvesztett kutyáikat klónoztatják újra a koreaiak: orvosi célból fluoreszkáló ebeket is alkotnak

1997-et írtak, amikor bejelentették a sikeres kísérletet, aminek köszönhetően Dolly, a bárány a világ első klónozott emlőseként a világra jöhetett.

Mivel számos etikai és még megválaszolatlan tudományos kérdést is felvet, ma, 2021-ben még nem értük el azt a pontot, hogy embereket is klónozzanak. Az állatok vonatkozásában viszont különös irányt vett ez a tudományterület. Üzletet csináltak belőle, és a házi kedvencként tartott, de elvesztett kutyákat teremtik újra gazdáik számára.

Meghökkentő lehetőség a gazdiknak

Egy szeretett kutya halála felér egy barát, egy családtag elvesztésével. A gyászt ki-ki másként éli meg, és dolgozza fel. Vannak, akik évekig, vagy talán soha többé nem vesznek magukhoz másik kutyát, mások azonnal beszereznek egy kiskutyát.

Azonban olyanok is vannak, akik kifejezetten szokatlan módon cselekednek: Koreában a tehetős gazdik, akik nem tudják elengedni elvesztett kutyájukat, felkeresnek egy laboratóriumot, ahol jókora összegért cserébe leklónoztatják négylábú társukat. Így az állat, egy kicsit ugyanaz, mégis teljesen más minőségben, de újra velük lehet. 

A lehetőséget egyre több laboratórium, például a Sooam biztosítja. 135 ezer dollárért, azaz mintegy 41 millió forintért kérhető a szolgáltatás. A szóban forgó vállalatot egyébként egy bizonyos Woo Suk Hwang alapította, akinek korábban emberiembrió-klónozási kísérlet miatt kellett farkasszemet néznie az törvénnyel. A kutyájuk élő mását megrendelő gazdikat azonban ez a tény nem tántorítja el attól, hogy felkeressék a labort: ez idáig több száz ebet klónoztak újra.

A Sooam egyébként nem csak ezzel foglalkozik. Orvostudományi kísérleteket is végeznek, melyekhez szintén segítségül hívják a kutyákat. Az emberi betegségek tanulmányozását segítő, ugyancsak klónozott ebek fluoreszkáló bőrrel illetve körmökkel jönnek a világra: e tulajdonságukat egyfajta medúza génállományából nyerik, és a vizsgált betegség markereként kerül a kutyákba.

A laboratórium kihalt fajok visszahozását, és gyapjas mamut megalkotását is célul tűzte ki. Egy másik, hasonló területen tevékenykedő laboratóriumban - Sinogene - macskákat és lovakat is klónoznak.

Így klónoznak a laboratóriumban

A Sooam tudósai - ahogy más hasonló tevékenységet végző laborok is - ugyanazt a technológiát használják, mint amit Dolly, a bárány klónozásakor alkalmaztak. A gazdi a kedvence halála beállta után lehűti a testet, melyet azután a labor rendelkezésére bocsát. Először vesznek néhány sejtet a klónozni kívánt állatból, és ezekből kinyerik a genetikai információt tartalmazó sejtmagot. Ezután egy donorállatból vesznek egy érett petesejtet, kiveszik belőle annak a saját sejtmagját, és behelyettesítik a klónozni kívánt kutyáéval. Végül a sejtnek egy kisebb elektromos impulzust adnak, hogy ily módon elindítsák az osztódását. Néhány nap múltán az embriót beültetik egy béranyaállatba, melynek nem kell azonos fajtájú kutyának lennie, de az fontos, hogy felépítésében hasonló legyen, hogy a kölykök kihordására alkalmas legyen. Néhány hónap múlva megszületik a kutya mása, és haza is vihetik a gazdik.

Szó sincs arról, hogy ezzel az eljárással ugyanaz a kutya hozható vissza az életbe, aki elpusztult. Ha viszonyukat kellene megnevezni, inkább egyfajta mesterségesen alkotott egypetéjű ikertestvérről van szó. A laboratóriumi kölyöknek eltérő lesz a személyisége, temperamentuma is, mint a régi kedvencé volt. Csupán kinézetüket tekintve hasonlóak, és nem is mindig tökéletesen egyformák: előfordulnak különbségek, például a kölyöknek másutt lesz foltja, mint a klónozottnak volt.

Súlyos kérdések

A klónozás számos etikai kérdést felvet amellett, helyénvaló-e a kedvenceket ilyen formán újraalkotni. Miután nem egy pofonegyszerű folyamatról van szó, előfordulnak hibák, és nem az összes próbálkozásból születik életképes kölyök. A kutatók minden esetben addig próbálkoznak, míg nem sikerül összehozniuk egy egészséges kutyát. Az alatt az idő alatt, míg kísérletezgetnek, sok életképtelen állatot alkotnak meg. A labor mindeközben azt állítja, egyetlen kutyát sem altatnak el. Azt nem tudni, hogy mégis hová lesznek a sok esetben bizonyosan szenvedő élőlények.

Ezen túlmenően a béranyaállatokként tartott kutyák sorsa sem az a boldog élet, melyet egy kutya valójában megérdemelne. Ezek az állatok voltaképpen rabságban élnek, és fizikai kizsákmányolás áldozatai.

Mérd fel a kutyád képességeit

Ha gazdi vagy, érdekelhet, hogyan mérheted fel a kutyád képességeit: egy egyszerű teszt segíthet benne.

• kutya
• gén
• klónozás
• dns
• érdekesség
• házikedvenc
• Terasz